Az athéni Parthenón templom, a delphoi Apollón szentély, a chartres-i katedrális és a naumburgi dóm szobrainak gipszmásolata várja többek között a szobrászat iránt érdeklődőket Budapesten. A Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteményének legszebb és legérdekesebb darabjai immár két helyszínen, a komáromi Csillagerődben, és májustól már az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látványtárában is megtekinthetőek.
- hirdetés -
A Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteményének története a 19. századba, a múzeumalapítások korába nyúlik vissza. Ekkoriban a múzeumi szakemberek törekvéseinek köszönhetően Európa- és Észak-Amerika-szerte sorra alakultak a szobormásolat-gyűjtemények. A művészettörténet legjelentősebb szobrainak másolatai révén szerették volna minél szélesebb réteg számára elérhetővé tenni az egyetemes művészetet. 1867-ben tizenegy európai ország uralkodócsaládjainak hercegi tagjai írtak alá egy egyezményt, amely a múzeumok másolatbeszerzését és az értékes műemlékek másolását segítette. Érdekesség, hogy a múzeumok a legtöbb esetben a gipszöntő műhelyek által összeállított másolatkatalógusokból rendelték meg az öntvényeket, melyek aztán darabokban, sok esetben az összeállítást segítő ábrákkal együtt érkeztek meg az intézményekbe.
Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ – fotó: Áment Gellért
A Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteményét 1896-ban, a megalapítása után hozták létre, a pár évvel később felépülő múzeum historizáló csarnokait pedig főként e darabok befogadására és kiállítására tervezték. Ráadásul a csarnokok falainak dekorációját készítő díszítőfestők munkája a szobormásolatok helyben készült talapzatainak míves felirata is. Az 1920-as évektől azonban a másolatgyűjtemények fokozatosan vesztettek népszerűségükből, így a második világháború alatt és azt követően az életnagyságú, minőségi gipszöntvényeket nem védték és nem állították helyre egészen a 2015-ben megkezdődött restaurálásokig.
A gipszmásolatok elszállítása a Román Csarnokból, 2015 – forrás: www.szepmuveszeti.hu
A most megnyílt látványtárban az európai épületdíszítő-szobrászat legkiemelkedőbb, több mint háromszáz ókori, középkori és reneszánsz alkotás másolatai kaptak helyet. Az ókori rész a görög szentélyekhez és templomépítészethez köthető archaikus, klasszikus és késő klasszikus kori szobrokból, domborművekből ad áttekintést, míg a későbbi korokat a francia és német középkori, gótikus katedrálisok, továbbá az itáliai reneszánsz székesegyházak szobrai és építészeti elemei, valamint néhány magyar emlék másolata képviseli.
Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ – Európai épületdíszítő-szobrászat. Látványtár – fotó: Áment Gellért
A kiállítás egyik ikonikus darabja a naumburgi dóm egyik donátorszobra, mely II. Ekkehard meisseni őrgróf feleségét, Utát ábrázolja. A 10. és a 11. század fordulóján élt asszony 200 évvel később készült, életteliséggel megfaragott homokkő szobra a középkori műemlékek 19. századi újrafelfedezének és idealizálásának köszönhetően német nemzeti jelkép lett. Uta szépséges figurájában a középkori, sőt a német nő ideálját vélték felfedezni. Népszerűsége a következő évtizedekben töretlen volt. Alakja számos kiadványban, tankönyvben és képeslapon feltűnt, 1937-ben pedig Walt Disney-t is megihlette: a Hófehérke és a hét törpe című rajzfilm gonosz mostoháját Utáról mintázták. Rajongói között említhetjük a világhírű olasz írót, Umberto Ecót is, aki egy interjúban így nyilatkozott: „ha megkérdeznék tőlem, hogy a művészettörténet melyik nőalakjával mennék el vacsorázni és töltenék el egy estét, akkor az első gondolatom Naumburgi Uta lenne.”
Uta, II. Ekkehard meisseni őrgróf felesége (gipszmásolat), részlet, 1909. Budapest, Szépművészeti Múzeum
Ugyancsak lenyűgöző látványt nyújt a Parthenón frízének másolata. A legfontosabb ókori görög szoboregyüttes a hagyományoktól eltérően nem mitológiai témát ábrázol, hanem Athén védőistenének születésnapi felvonulását, a négy évente megrendezett Panathénaia ünnepét mutatja be egyetlen összefüggő jelenetben. A közel 150 méter hosszú, több darabból álló domborműveken a város válogatott képviselőit látjuk, akik az istennőnek szánt ajándékokkal tartanak fel az Akropoliszra. A múzeum gipszmásolat gyűjteményében a fríz majdnem minden fennmaradt töredéke szerepel.
Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ – Európai épületdíszítő-szobrászat. Látványtár – fotó: Áment Gellért
Éljen a lehetőséggel, és látogasson el a Városliget mellett található látványtárba! Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ modern épületében berendezett tárlat fiataloknak és felnőtteknek egyaránt izgalmas és különleges vasárnapi program lehet. A kiállítás ráadásul tárlatvezetéssel tekinthető meg, szakértő kollégák tolmácsolásában június 4-én 10 óra és 11.30 között.
Jegyvásárlás ide kattintva lehetséges.
A kiállítás a Szabolcs utcában, az OMRRK épületében található és kizárólag az előre meghirdetett tárlatvezetések keretében, az azokra szóló belépőjegy birtokában látogatható!
