November 12. – Az ezeregyéjszaka meséi

Rimszkij-Korszakov: Seherezádé - forrás: YouTube

A mai epizód akár operáról is szólhatna, hiszen a szóban forgó szimfonikus költemény (valamint egy modernkori hegedűverseny) története nem máson, mint az arab világ leghíresebb mesegyűjteményén, az Ezeregyéjszakán alapul. Nyikolaj Rimszkij-Korszakov, orosz zeneszerző 1888-ban mutatta be nagyzenekarra írt darabját, mely négy történetet dolgoz fel az ezeregyből, a címe pedig a főszereplő nevét viseli: mai zené(i)nk a Seherezádé.

Rimszkij-Korszakov szvitjének kerettörténete követi a mesegyűjtemény szerkezetét: Seherezádé ezeregy éjszakán át mesél a szultánnak, aki így megkíméli az életét (hiszen kíváncsibb a történetek végére, mintsem hogy kivégeztetné Seherezádét). Hozzá kell tenni, hogy az uralkodó a lány elődeit sorra megölette a nászéjszaka után, ezzel bosszút állva az asszonyi hűtlenségen. (no comment) Az orosz ötök zeneszerzői csoportosulás oszlopos tagja, a hangszerelés mestere, Rimszkij-Korszakov négy történetet választott ki a sok közül, a sorozat szempontjából az első az igazán fontos számunkra, mivel az Szindbádról, a hajósról szól. A rövid bevezető után útra kelünk a zene (leginkább a csellószólam) hullámain, és szinte látjuk szemünk előtt Szindbádot, amint keresztül szeli a hét tengert (vagy legalábbis egyet).

Szindbád hajója:

A Seherezádé történet azonban mást is megihletett. John Adams amerikai kortárs zeneszerző 2014-ben bemutatott Seherezádé 2. című hegedűversenye egy párizsi kiállítás hatására született, mely az Ezeregyéjszaka meséit mutatta be. Adams arra brutalitásra reflektál, amely a nőket éri a történet folyamán (lásd feljebb), és napjainkban is.

John Adams: Seherezádé 2.

A hegedűverseny provokatív tételcímei (A fiatal lány meséje – Hajsza, Végtelen vágy – szerelmi jelenet, Seherezádé és a szakállas ember, Menekülés – Menedékhely) mind-mind azokra az akadályokra és elnyomásra utalnak, melyekkel a nőknek szembe kellett és szembe kell nézniük a férfiak uralta társadalomban.