Egzotikus táj, Ceylon varázslatos világa, sziklás tengerpart, szellemek, régi szerelmek és hősies férfibarátságok – no, és egy csapat gyöngyhalász: ezek a mai opus hozzávalói. Georges Bizet A gyöngyhalászok című operájáról lesz szó.
A távoli tájon játszódó szerelmi háromszög ismertségét a mai napig beárnyékolja a szerző másik féltékenységi drámája, a 12 évvel az 1863-as Gyöngyhalászok után bemutatott Carmen, mindenképpen érdemes azonban megemlékeznünk erről a jóval kevesebbszer játszott alkotásról is, és nem csak azért, mert egy szigeten játszódik – rengeteg vízzel. Zurga és Nadir (ez két férfinév) valamikor ugyanazt a lányt, Leilát szerették, ezért útjaik kettéváltak.
Évekkel később a sors újra összehozza a három embert, a régi sebek egy pillanat alatt feltépődnek, a féltékenység pedig tragédia felé viszi a cselekményt. A történet különlegessége nem is annyira a cselekményben, hanem a korra oly jellemző orientalizmusban rejlik, a keleti varázs, a különleges tájak nagy hatást gyakoroltak az időszak művészeire, elég a Sámson és Delilára vagy A zsidó nőre gondolni – hogy csak két francia példát említsünk Saint-Saënstól és Halévytől.