Nyilván kitalálták a Kedves Olvasók, hogy ezúttal nem operáról lesz szó, hanem Goethe híres verséről, és az abból készült Schubert dalról. De hogy ne zárjuk rémes kedvvel a kedd(v)et, egy kis humort is tartogatok a poszt végére.
„Ki vágtat éjjen s viharon át? Egy férfi, lován viszi kisfiát.” Ugye, hogy ugye, ezt anno fejből kellett tudni… Johann Wolfgang Goethe verse, az Erlkönig – Rémkirály (más fordításban kis eufemizmussal élve: a Tündérkirály) egy apa versenyfutása az idővel – és a halállal – sajnos ez utóbbi javára.
Az 1782-ben megjelent verset többen is megzenésítették, de Franz Schubert feldolgozása vált igazán híressé, annál is inkább, mert ezt tekintjük a komponista első alkotásának. Joseph von Spaun, a zeneszerző barátjának visszaemlékezése szerint:
„Egy délután Schuberthez mentünk, aki akkor apjánál, a Himmelpfortgrundban lakott. Schubertet valósággal izzó állapotban találtuk, amint könyvből hangosan olvasta az Erlköniget. Kezében a könyvvel, többször fel-alá járt, hirtelen leült, s a legrövidebb idő alatt, amilyen gyorsan csak írhat az ember, a felséges ballada már készen állt a papíron.”
Ki mással hallgatnánk meg a balladát, mit a német romantikus dalirodalom leghitelesebb tolmácsolójával, Dietrich Fischer-Dieskauval?
A szomorúság könnyei helyett viszont inkább a nevetéstől sírjunk: Dudley Moore-t, mint színészt (Óvakodj a törpétől!, Arthur) itthon is sokan ismerik és kedvelik, azt viszont kevesen tudják, hogy Moore kiváló zongorista is volt.
Paródiái fenomenálisak, és véleményem szerint magasan kenterbe verik Victor Borget is. Ezen a felvételen a francia és a német dalirodalmat parodizálja. Ide kattintva 1:53-nál érkezik Schubert és az ő Rémkirálya.