Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok MuzsikAlkohol #SzárazNovember 19. - Hattyú & halál

#SzárazNovember 19. – Hattyú & halál

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A sorozatból nem maradhat ki az operairodalom egyik, ha nem legmegosztóbb alakja, Richard Wagner. Ő az a szerző, akinek a neve hallatán vannak, akik tovább sem olvassák ezt a szösszenetet, mások szívében melegség gyúl. No, igen, Wagnert általában vagy imádjuk vagy gyűlöljük.

- hirdetés -

A mai opus nem a Nibelungok körül gyűrűzik (pun intended), hanem egy egészen klasszikus király karaktert kínál, mégpedig a történelemkönyvekből is ismerős I. Henrik királyt. Ez az a Henrik, akit „Madarász” néven is ismerünk, Wagner zenedrámájának, az 1850-ben bemutatott Lohengrinnek pedig kulcsszereplője a hattyú. Véletlen? Aligha. Mármint a poén.

Az 10. század elején, Antwerpenben járunk, a király éppen a magyarokkal (bizony!) készül összecsapni, szövetségeseket toboroz Brabantban. Egy pillanat alatt udvari cselszövések hálójában találjuk magunkat, melynek lényege, hogy Elzát, a brabantiak árván maradt hercegnőjét testvére, a trónörökös meggyilkolásával vádolják, ekkor megjelenik egy meglehetősen kétes egyén, egy herceg, akiről az égvilágon semmit nem tudunk.

Tisztázza a lányt, és rögtön feleségül is kéri, de kiköti, hogy az nem tudakolhatja meg tőle, ki lesz a jövendőbelije. Legyünk őszinték, ez nem valami fair play. Jó pár órával (Wagner opera…) és fordulattal később a lány természetesen rákérdez, hogy ugyan, kihez is készül hozzámenni, mire egy utolsó tragikus fordulat után a herceg (ekkor már tudjuk, Lohengrin) egy hattyú hátán távozik.

Idézzük fel a magyar operajátszás utóbbi évtizedeinek legnagyobb botrányát, Katharina Wagner (e sorok írója szerint zseniális) budapesti Lohengrin rendezését magyar felirattal, Kovács Sándor zenetörténész bevezetőjével:

Promóció

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X