Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Nagyváradi történetek A nagyváradi operajátszás kezdetei – Dittersdorf a püspöki zenekar élén

A nagyváradi operajátszás kezdetei – Dittersdorf a püspöki zenekar élén

Ismételten nagytatám, Thurzó Sándor muzikológus, zenei helytörténész korábban lejegyzett gondolataiból tallózok (Bihari Napló, 1976. szeptember) és illesztek be ebbe a sorozatba, hogy ez alkalommal még jobban megismerjük a nagyváradi operajátszás kezdeteit – a teljesség igénye nélkül.

- hirdetés -

Mielőtt a Nagyváradon bemutatott Dittersdorf-opera keletkezését és színpadravitelét bemutatnám (ezelőtt pár cikkel már írtam röviden erről), említsük meg hogy Enyedi Sándor: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei (Kriterion, Bukarest, 1972) c. könyvében városunkról a következőket írja: „Nagyobb előadásaikon nem maradt el a zene és a tánc sem. Nagyváradon például 1766-ban négyfelvonásos operát is előadtak”.

- hirdetés -

Carl Ditters von Dittersdorf 1764. április 1-én érkezett városunkba. Pár nappal később nagy sikerrel mutatkozott be a zenekar az ő vezényletével. Ettől kezdve minden vasárnap és kedden szimfonikus hangversenyt tartottak. A püspöki zenekar ekkor 34 tagból állt. Többségében németek és csehek voltak a muzsikusok. Az énekesek, kevés kivételtől eltekintve, olaszok voltak. Köztük Nicolini kisasszony, aki később – miután elkerültek Nagyváradról – Dittersdorf felesége lett.

De addig még sok minden történt. Dittersdorf, miután idekerült, beleszeretett a szép Jurkovics Katóba, a püspöki pénztárnok lányába. De az apa részéről elutasításban részesült. Ezért Patachich Ádám püspök a szerelmében csalódott művészt három hónapra Bécsbe küldte, hogy bánatát feledje. A bécsi tartózkodás 1767-ben volt, s azért van különösebb jelentősége, mert akkor ismerte meg egy olasz társulat előadásában az Amore in Musica című darabot.

Ide kapcsolódik:
Nagyvárad „árkádista” mecénása - Patachich Ádám zenei örökségéről

Visszatérve komponálta meg Metastasio szövegkönyvéhez az operát. A bemutató előadás nagyszabású voltára onnan lehet következtetni, hogy azon nem csupán az udvari zenekar vett részt, hanem az akkor Váradra helyezett Neu-Kleinhold ezred zenekara is. Arra nincsenek adataink, hogy Dittersdorf első operája hányszor került színpadra városunkban, de növeli a bemutató jelentőségét, hogy helyi együttes adta elő.

Sajnos e szép eredmények csupán néhány évig tartottak. A színház énekeseit és a teljes együttest nemsokára szélnek eresztették. A társulat megszűnése után évekig nyoma sincs hivatásos színészek itteni játékának. De 1784-től már német társulatok felkeresik városunkat. Néhány évvel később – 1788-ban – e társulatok közül a legszervezettebb, Berndt Fülöp együttese nyolc alkalommal balettelőadást is tartott. Mivel énekes tagjai is voltak, feltételezhető, hogy operákra is sor került.

1798-tól a kolozsvári és más társulatok látogatták színpadjainkat. Előfordult, hogy három társulat is szerepelt egy időben a városban. A műsorrendben a következő operák is szerepeltek: Kauer: Az arany idő, Chudy: Pikkó herceg és Jutka Perzsi, Paisiello: Víg nyomorúság, Schenk: A falusi borbély. 1828-ban néhány hónap alatt 30 előadásról tudunk. A művek a következők: Rossini: Othello, A sevillai borbély, Tancred, Tolvaj szarka, Olasz nő Algírban, Boieldieu: Párisi János, Weigel: A svájci család, Méhul: József és testvérei, Weber: A bűvös vadász, Preciosa, Ruzicska: Béla futása, Grétry: Raoul, a kékszakáll, Mozart: Don Juan, Cherubini: Párizsi vízhordozó, Gyrowetz: Sorel Ágnes, Kreutzer: Cardilia.

Az 1800-as évek első felében gazdag és virágzó operaéletről beszélhetünk, ami nagymértékben Déryné érdeme. Ő volt az első honi énekesnő, akinek énektudása, kiművelt koloratúr éneklése európai színvonalat ért el.

Ide kapcsolódik:
Az első magyar operasztár egyben remek szakács is volt – Így ismerték Déryné Széppataki Rózát Nagyváradon

Íme, a Honművész 1833. szeptember 1-i számában Jakab Mihály írása: „Tancred, ez a pallérozott világ minden színein kedvelt daljáték lepett meg augusztus 20-a estélyén legelsőbben minket; s mily szívemelőleg hatott most ránk kellemes Dérynénk (Amenaide) és jeles Szerdahelyinek (Tancred), báró Wacquont ezredének muzsikai kara által mesterileg kísért ezüst hangjaikon a nagy Rossini bályos műve, csak érezni, de leírni nem tudjuk”.

1853-ban szólalt meg első alkalommal színpadunkon Verdi remeke, a Rigoletto. Egyedül Verdinek adatott meg, hogy közönségünk több mint 10 operáját láthatta, hallhatta. Az első Verdi-bemutatóval – ha nem is túl gyorsan – fokozatosan átalakul a repertoár Verdi-centrikussá. Napjainkig a következő operái szólaltak meg a legnagyobb előadásszámmal a bemutatók sorrendjében: Rigoletto, A két Foscari, Ernani, A trubadúr, Traviata, Álarcosbál, Nabucco, Aida, Othello és Don Carlos.

(Folytatás következik…)

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.