Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Nagyváradi történetek Mintegy 40 kórus működött Nagyváradon az 1950-es években

Mintegy 40 kórus működött Nagyváradon az 1950-es években

Nagyvárad zenei életét – amennyiben 1919-től kísérjük figyelemmel – az operaelőadások, szimfonikus hangversenyek és kamarazenei rendezvények uralják. E három műfaj mellett az egyházi zene jelentős helyet foglal el a város művelődési életében.

- hirdetés -

Kórusok
Mindenekelőtt a Székesegyház Ének- és Zenekarának rangos hangversenyeire gondolunk, ahol Michael Haydn (1760–62) és Karl Ditters von Dittersdorf (1764–69) vezetője volt az együttesnek. Más egyházakban is vannak kiemelkedő eredmények. Csak néhányat említünk meg: az ortodox egyház kórusát, a Réti Református templom énekkarát és a Baptista imaház kórusát és zenekarát. Néhány kórus az említett időszakból, melyek már nem működnek: Iparos Dalkör, Gutemberg Dalkör, Magyar Dalkör, Cecilia Leánykórus, Hittudományi Főiskola Énekkara, Tanítóképző Énekkara, Liszt Ferenc Kórus, Tanítók Kórusa, Törvényszék Kórusa. Nem számítva az iskolák kórusait.

- hirdetés -

1950 körül még kb. 40 kórus szolgálta a város kóruskultúráját. E kórusok közül több is nemcsak a helyi fellépésekkel tűnt ki, hanem országos versenyeken is jelentős eredményeket ért el. Különösen eredményesek voltak azon kórusok, melyeket Bánáss László, Francisc Hubic, Andrássi Ede, Lukács László és Soós András vezetett.

Voltak további működő kórusok is, úgy mint: Hilaria, Posta Kórus, CFR Kórus, Bihar Férfikórus, Tanítónők Kórusa, Zenetanárok Kórusa és a Felix Kamarakórus. Ez utóbbi együttest külön ki kell emelni, mert több nemzetközi versenyről is díjjal tért haza. Vezetője Avram Geoldes volt. Csak néhány név az eredményesebb kórusvezetők közül: Romulus Botto, Szabó Zoltán, Mărunţelu Ágnes, Lucia Catarig, Nicolae Băcilă, Gheorghe Crişan, Bokor Barna, Balogh Mihály.

Ide kapcsolódik:
Romulus Botto, a Nagyváradi Állami Filharmónia megalapítója

Mint ahogyan már erről régebben írtam, a zenepedagógia a XI. századtól a római katolikus püspökség keretében indult. A város ma is fejlett zenei oktatással rendelkezik. Mondjuk napjainkban már árnyéka az ezelőtt 20–30 évvel ezelőtti önmagának. Zenei Líceuma és Népművészeti Iskolája szép eredményeket ért el a régebbi időkben.

Tekintettel arra, hogy most éppen 1919-től foglalkozunk a helyi eseményekkel, nem szabad megfeledkezni a magán zeneiskolákról sem, mert egy-egy igen kiemelkedő eredményt ért el a két háború között. Íme, a legfontosabbak: Fischer-Szalay Zeneiskola, Vomácska József Zeneiskola, Lápossy Erzsébet Zeneiskola, Mandel Ilona Zeneiskola, Garzó Adél Zeneiskola, Francisc Hubic Zeneiskola, Patzkó Magda Zeneiskola és Belvárosi Zeneiskola.

Ide kapcsolódik:
Pap, zeneszerző, iskolaalapító – Francisc Hubic Nagyváradon

Opera

A nagyváradi operatársulat repertoárjában 1919-től a következő alkotások szerepeltek az előadások sorrendjében: Tosca, A trubadúr, Parasztbecsület, Hoffmann meséi, Traviata, Faust, Denevér, Rigoletto, Pillangókisasszony, Carmen, Lakmé, Bajazzók, Zsidónő, A sevillai borbély, Mignon, Álarcosbál, Bohémélet, Gounoud: Romeo és Júlia és végül a Hegyek alja című opera, amellyel 1924-ben lezárult egy sikeres korszak, amikor az operaelőadásokat zsúfolt nézőtér előtt tartották.

Az 1924-es év már csonka volt, de az előző évben 63 operaelőadás volt. Vezényelt Várady Aladár és Szathmáry Endre is. Az igazgató Parlagi Lajos volt. Bár a következő évtől kezdve napjainkig mindig voltak és vannak e műfajban kezdeményezések, de lényegében a vendégjátékok pótolják az operakultúrát. (Ennek megoldására már a 43. cikkemben tettem utalást.) Különösen a két világháború között a Kolozsvári Román Opera látogatott leggyakrabban Nagyváradra. Később a Magyar Opera is. Többször vendégünk volt a bukaresti, temesvári és a debreceni együttes is.

Ide kapcsolódik:
Az ősbemutató után három évvel Nagyváradon is játszották a Pillangókisasszonyt

A vendégjátékok repertoárjából azon operákat említjük meg, melyek első alkalommal szólaltak meg Nagyváradon, az előadások sorrendjében: Sámson és Delila, Tannhäuser, Kisasszonyunk bohóca (Massenet), Don Pasquale, Anyegin, Fidelio, Othello, Turandot, Herodias (Massenet), Iris (Mascagni), Manon Lescaut, A bűvös szekrény (Farkas Ferenc), A színigazgató, A bolygó hollandi, Pikk Dáma, A sasok erdeje (Tudor Jarda), Gyöngyhalászok, Don Carlos, Fritz barátunk, A három kecskegidó (Alexandru Zirra), Jolánta (Csajkovszkij), A kis kéményseprő (Britten).

Helyi kezdeményezések 1925-től: Bibliás ember, Eladott menyasszony, Kérők (Várady Aladár), Denevér, Diadalmas halál (Demény Dezső), A nürnbergi baba, Windsori víg nők, Parasztbecsület, A fonóka (Brediceanu), Bastien és Bastienne, Háry János, Tosca, A sevillai borbély, Pillangókisasszony, Lammermoori Lucia, Hunyadi László, A trubadúr, Bohémélet, Rigoletto, Szöktetés a szerájból, A boldog ember (Adorján András), Kádár Kata (Bihari Sándor), Székelyfonó, Az úrhatnám szolgáló, A katona története, A karmester (Cimarosa), A kékszakállú herceg vára, Koldusopera, Silla (Handel), Varázsfuvola, Orfeo (Gluck), Hajnali kihallgatás (Doru Popovici) és L’amore disprezzato (Dittersdorf).

(Folytatás következik)

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!