Az Operaház újjászületését bemutató dokumentumsorozat készült Zoboki Gáborral

Magyar Állami Operaház

Zoboki Gábor építész kalauzolásával az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők november 25-én a közmédia M5 csatornáján 21 órától.

A Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújításáról október 28-tól látható az Operaláz – Az Operaház titkai és újjászületése című sorozat, amelyben megmutatják, hogy hol tart az építkezés és milyen titkokat rejtenek a ház falai.

Az Operaház 135 éves története többkötetes mesekönyvet megtöltene

– mondta a műsorban Zoboki Gábor építész, a korszerűsítés felelős vezető tervezője, kiemelve, hogy az Ybl Miklós tervezte épület 1884. szeptemberi megnyitása óta nemcsak az Operaház, hanem Magyarország is hatalmas változásokon ment keresztül. Egy ország kultúrtörténetét meg lehet nézni operaházi keresztmetszeten keresztül is – mondta.

Egy 135 éves műemlék nem tud úgy működni, mint annak idején” – fogalmazott. „Teljesen más eszközrendszerrel kell ma az operát előadnunk, és teljesen más hatásmechanizmussal működik ez a művészeti ág – hangsúlyozta.

Elmondta: építészetileg a műemlék eredeti, hűséges helyreállítása a cél, ugyanakkor észrevétlenül kell beépíteni a kortárs technológiát, amely a mai igényeket kiszolgálja. Ez összetett feladat, mert más méretű légcsatornákkal, elektromos kábelekkel dolgoznak most, és más lámpákkal világítanak, mint annak idején – mondta, hozzátéve, hogy az Operaház megnyitásakor gázlánggal működött, amelyet az első világháború után ki tudtak már váltani.

A csatorna korábban Zombola Péter zeneszerzőről is dokumentumfilmet mutatott be:

Isten kezében – Zombola Péter története

Arról is beszélt, hogy az első bejárások alkalmával még az 1970-es évek irodabútorai is megtalálhatóak voltak az épületben. A színpad alatti három emelet mélyen elhelyezkedő pincerétegek tele voltak ezekkel a leltári tárgyakkal.

Ez is mutatja, hogy az Operaház teljes felújítása nemcsak fizikai dolog, hanem szellemi tisztulás is egyben – fogalmazott.

Mint mondta, a szó szoros értelmében a pincétől a padlásig megújul az épület, hiszen a zsinórpadlás működteti a színpadtechnológiát. A zsinórpadlás az 1980-as években megépített technológiai megoldásokat rejti magában, ipartörténeti emlék. Céljuk, hogy a színpadtechnológia csettintésre, digitalizálva tökéletesen szolgálja a jövő operajátszását. Szólt arról is, hogy minden műemlék-felújítás kutatómunkával jár, régészeti feltárás, amelynek során kiderül például, hogy hat réteg festésből melyik volt az eredeti, és a tervtári Ybl-terveket is megkeresik.