A karácsonyi időszaktól éppannyira elválaszthatatlan A diótörő és a Bohémélet, mint a forralt bor vagy a bejgli. Ám a minden generáció által ismert és szeretett előadásokon túl számos további izgalmas programra invitálják a közönséget az idei ünnepen.
A várakozás heteit tehetjük még emelkedettebbé az Opera változatos karácsonyi eseményeivel, amelyek idén nemcsak a már bejáratott helyszíneken, az Erkel Színházban és az Eiffel Műhelyházban várják a nézőket, de bekapcsolódott a Várkert Bazár is. Advent első vasárnapja előtt pár nappal vette kezdetét a Diótörő Fesztivál, amelynek idén is az Erkel Színház ad otthont. A gyerekeket egy hatalmas Diótörő-bábu fogadja, a főbejárat előtt vasárnap esténként kórusének szól, a kint felállított házikókban pedig a felnőtteknek az Opera vezető művészei mérnek forralt bort, amelynek bevételét idén is jótékony célra ajánlják fel.
Bent a színpadon, a legendás, 1950-ben készült Diótörő 2015-ben megújult változatát élvezheti a közönség az eredeti, Oláh Gusztáv-féle díszletekben, Rományi Nóra új jelmezeivel és az Eagling–Solymosi-féle új koreográfiával. A hatalmas repertoár egyik ékkövének számító balettprodukció a klasszikus balett hagyományait követő, de a 21. század táncművészeti elvárásainak megfelelő új kiállítás. A megújult Diótörőből, a karácsonyi ünnepkör meghatározó balettjéből, az elmúlt hat évadban száznál is többet táncolt a Magyar Nemzeti Balett.
Karácsonyi hangulatra számíthatunk az Eiffel Műhelyházban is, ahol az épület előtt egy feldíszített, sudár fenyőfában is gyönyörködhetnek a látogatók. Idén először a grandiózus komplexumban rendezték meg az Opera művészeinek egyik legszebb és legmeghatóbb kezdeményezését, a Bohém Kiskarácsonyt. A karitatív előadás látogatói testi fogyatékkal élő vagy szociálisan rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek, akik a maguk erejéből talán sohasem juthatnának el egy opera-előadásra. A darab eredetileg A diótörő karácsonyi szalonjában játszódott, ahol játékok, zenei betétek és operarészletek segítségével varázsolt ünnepi hangulatot.
2016-ban a produkció Aczél András rendező tervei alapján egy másik varázslatos téli helyszín, a Bohémélet legendás, 1937-es előadásának padlásszobájába költözött. A produkció középpontjában az Opera Gyermekkara áll, ők a főszereplői annak a kalandos utazásnak, amely bohém titkokkal és élményekkel teli világokba repíti őket és a nézőket, hogy az előadás végére megszülessen az igazi varázslat: a karácsony csodája. A történet alapjául Ránki György Ki a győztes? című daljátéka szolgált, a zenés darabban olyan ismert dalok is felcsendültek, mint a János vitéz vagy a Háry János melódiái. A jótékonysági műsor idén meghívást kapott, hogy az Operaházhoz hasonlóan ugyancsak Ybl Miklós kézjegyét magán viselő létesítményegyüttesben, a budai vár Duna felőli lezárásaképpen épült Várkert Bazárban vendégeskedjen november 27-én.
Az ünnepi hangulat talán egyik legszebb dallama a Händel-féle Halleluja. A barokk szerző életművéből a Megváltó eljövetelét és feltámadását megéneklő Messiás máig a legnépszerűbb darabok között található. A szakrális szerzemény mégsem egy, hanem két lángelme különös „együttműködésének” eredménye, hiszen Händel művét nem más, mint Mozart igazította kora klasszicista ízléséhez. Rövidített az alkotás hosszán és új hangszerekkel dúsította azt, mindezt rendkívüli tisztelettel és bámulatos stílusérzékkel, így az eredeti mű csak tovább gazdagodott.
A Mozart-átirat két verzióban van jelen az intézmény repertoárján: a koncertszerű változat először december 20-án az Erkel Színházban, az Almási-Tóth András rendezte, a Porgy és Bess díszleteit felhasználó új színpadi adaptáció 22-én, 24-én, 26-án és 30-án pedig az Eiffel Műhelyházban csendül fel. A zenei anyag természetesen ugyanaz, méghozzá friss fordítással, Nádasdy Ádám szövegével. Talán kevesen tudják, de az egyik legismertebb magyar nyelvész, költő és műfordító családi jogon is több szállal kötődik az Operához: édesapja egy időben az intézmény igazgatójaként tevékenykedett, édesanyja pedig operaénekes volt.
A Messiás fordításához a német nyelvű változatot vette alapul, amin egykor Mozart is dolgozott. „Itt bizony minden mondatnál el kell énekelnem fordítás közben magamnak a dallamot, hogy kijöjjön a ritmus, a szótag, sőt még olyan dolgokra is kell figyelni, hogy bizonyos nehezen énekelhető részek, ha lehetséges, a-hangra jöjjenek ki. De így végigdalolhattam magamnak a teljes Messiást” – fogalmazott korábban az Opera Magazinnak a nótaénekesként is kipróbált Nádasdy Ádám, akinek – mint a beszélgetésből ugyancsak kiderült – legelső operaélménye a már emlegetett Diótörő volt. És noha ő úgy emlékszik, gyerekként megrémítette az Egérkirály, kétség nélkül állíthatjuk, hogy felemelő élményekkel gazdagodhatnak mindazon nézők, legyenek bár kicsik vagy nagyok, akik az ünnepvárás időszakát az Opera karácsonyi programkínálatával teszik még teljesebbé.