Az Angol100 évad speciális tematikájához kapcsolódva idén a gyerekek is kapnak egy új, nekik való programot. Benjamin Britten kifejezetten nekik szóló, illetve az ő közreműködésükre alapozó „szabadító operáját”, A kis kéményseprőt az MVM Pikoló Program részeként – az Opera Gyermekkarának közreműködésével, Hajzer Nikolett vezényletével – Novák János rendező, csellóművész állítja színpadra az Eiffel Műhelyházban.

- hirdetés -

– Mit gondol általában a „beavató” előadásokról?

– Minden, művészettel foglalkozó ember általános törekvése, hogy bizonyos alkotásokat közelebb vigyen a fiatalokhoz. Az egyik módszer, hogy komplikált műveket leegyszerűsítenek és áttekinthetőbb, könnyebben fogyasztható formában jelenítenek meg számukra. Britten kisoperája eleve gyerekeknek szól és nagyrészt gyerekek játsszák el. Egy biztos, rendezői szempontból az igényesség szintje nem lehet kisebb annál, mint amikor felnőttek számára készül egy előadás, vagy – mint jelen esetben – amikor különböző művészeti ágak képviselői próbálnak meg valamilyen közösen kidolgozott interpretációt létrehozni.

A meggondolásoknak „érzékinek” kell lenniük, vagyis hatniuk kell. Mi ugyanis a különböző hatásokon keresztül tudunk eljutni az ifjakhoz, nem felemelt ujjal, azt mondva: itt most valami nagyon fennkölt zajlik, tessék eszerint viselkedni. Sokkal inkább azt kell felmutatnunk, hogy mennyire izgalmas dologról van szó.

A Kolibriban szerzett színházi tapasztalataim alapján ezt úgy fogalmaztam meg, hogy az emberiség tudása egy nagy kincsesláda, amelyben benne van mindaz, amit elődeink összegyűjtöttek és megőriztek számunkra. Ezekhez a kincsekhez akkor juthatunk hozzá, ha a ládához megtaláljuk a kulcsot. Az a feladatunk, hogy a meglelt értékeket, az egyes alkotásokat, műveket a lehető legmélyebb módon átélve, újjáteremtve adjuk tovább.

– Köztudott önről, hogy nemcsak rendező, hanem zeneszerző és hangszeres előadó is. Hogyan viszonyul Brittenhez?

– Britten zenei világa ismerős számomra, sok darabjával találkoztam az elmúlt évtizedekben. Csellistaként indultam el a pályán, hamar kijutottam Németországba, ahol alkalmam nyílt többek között a Karl Richter-féle zenekarral is játszani. Oratóriumokat is megszólaltattunk, számos énekessel dolgoztunk együtt. Fokról fokra lettem beavatva a zenei repertoárba. Ebből az előéletből fakad, hogy igényességre törekszem, és a rendelkezésemre álló zenei és rendezői tudást igyekszem a bemutatásra váró darab szolgálatába állítani.

– Az eredeti Britten-mű, a Játsszunk operát! három részből áll. Gyerekek kitalálnak egy daljátékot, kiosztják a szerepeket, elpróbálják, majd előadják a kész darabot, a megmentésre váró kis kéményseprő történetét…

– Nálunk is meglesz a keretjáték, de Horváth Péter egy új színpadi adaptációt írt, illetve, ahol szükség volt rá, újrafordított szövegeket, hogy azok közelebb álljanak a mai, kortárs nyelvhez. Ez a szövegkönyv képezi az előadás alapját.

– Korábbi operaházi rendezését, a Szöktetés a szerájból kamaraváltozatát 2016-ban a Királyi Lépcsőházban adták elő. A kis kéményseprő „nagyszínházi kiszerelést” kap?

– Az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termében mutatjuk be. Matyi Ágota készítette a díszletet, és ő a jelmeztervező is. A díszlet mobil része megfordítható: egyfelől a téglafalat és a kéményt mutatja, amelybe főhősünk beszorul, a másik oldala pedig egy szobabelső a kandallóval. A kis kéményseprő látványvilága egyszerre lesz realisztikus és meseszerű.

Két operaénekes mellett a darabot a Hajzer Nikolett vezette Opera Gyermekkar tagjai játsszák el, akik nemcsak zeneileg képzettek, színpadi rutinnal is rendelkeznek. A közreműködők különböző korosztályból kerülnek ki, egy-két – eredetileg felnőttekre szabott – szerepet idősebb énekkarosok adnak elő. Embernagyságú bábok is lesznek az előadásban.

Nagyszerű, zeneileg is felkészült művészek állnak rendelkezésre a Kolibri Színházból, amelyet több mint harminc éven át igazgattam. Ott a Háry Jánoson túl Mozart- és Haydn-operát is előadtunk úgy, hogy a bábosaink marionettel több szerepet is megjelenítettek, és – basszustól a tenorig, illetve alttól a koloratúrszopránig – több hangfajban el is énekeltek. Azt mondhatom, hogy minden szempontból ígéretesek A kis kéményseprő „előjelei”. Szándékaink szerint a zenei mívesség, a színpadkép, a díszlet és jelmez igényessége, a magával ragadó színészi játék egyaránt fontos tényező lesz.

Az interjú eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.