November 11. – Bécsi klasszikus… alkoholista

Beethoven

Vége egy újabb hétnek, melynek megkoronázásaként következzen egy klasszikus – nem csak bécsi, hanem alkohol tekintetében is. Ludwig van Beethoven élete és halála zseniális kompozíciói mellett alkoholos aforizmák gazdag tárházát rejti, ezek közül szemezgetek ma.

Az 1770-ben született zeneszerző viszonylag korán az alkohol rabságába került, egészen pontosan 18 éves kora környékén, amikor 1787-ben Bécsbe utazott, hogy Mozarttal tanulhasson. Azt nem tudjuk, találkoztak-e egyáltalán, de Beethovennek hamarosan haza kellett térnie, mert édesanyja meghalt, apja alkoholmámorba menekült, így a zeneszerzőnek egyedül kellett gondoskodnia testvéreiről. Egész életében sokat betegeskedett, valamint szerencsétlenül alakult szerelmi élete is hozzájárult az alkoholizmusához.

Nem kellene elfelejteni egy kicsit Beethoven Kilencedikjét?

Az i-re pedig halála tette fel a pontot, utolsó szavai ugyanis így szóltak, mikor 56 éves korában eltávozott:

„Jaj, de kár… de már túl késő.”

És hogy ez pontosan mire vonatkozott? Nem, nem egy befejezetlen művére, vagy barátság felmelegítésére, hanem arra a késlekedő rekesz rajnai vörösborra, amit a kiadója küldetett a részére…

Nem meglepő módon Beethoven is írt ivós nótákat, íme kettő: