Miként keltett közfeltűnést Budapesten az ifjú Rátkai Márton táncoskomikusi tehetsége? László Ferenc könyvéből ezúttal a legendás színész kiugrásának híres történetét – illetve annak verzióit idézzük.
- hirdetés -
A miskolci közönségtől 1905. novemberében vett búcsút Rátkai Márton (1881-1951), és december 9-én már ott szerepelt az új Huszka-operett, a Gül Baba ősbemutatóján a Király Színházban. A vidéki színészektől megszokott módon levélben ajánlkozott Beöthy László igazgatónak, és levelében – ha igaz – ez a fordulat is ott szerepelt:
„Senki nem tud úgy táncolni, mint én.” Ehhez képest az említett premieren a tánctudására legfeljebb, ha mérsékelten igényt tartó szerep, azaz Zülfikár főeunuch figurája várt az új tagra, aki azonban mégis talált lehetőséget a kiugrásra – átvitt értelemben és szó szerint egyaránt. A Rátkai-mítosz egyik alaptörténetéhez érkeztünk el ugyanis, mely alaptörténet persze több variánsban is ismert és ilyesformán nincs teljességgel híján a nyitott kérdéseknek.
Rátkai Márton és Fedák Sári a Mágnás Miskában, 1916.
A legkerekebb, ám egyúttal a legkönnyebben megcáfolható verzió szerint Mujkó cigány alakítója, Sziklai Kornél a tizedik előadáson dalának negyedik ismétlésekor rosszul lett, és Rátkai beugrott a helyére – és innentől fogva ő alakította ezt a hálás szerepet. Mivel a színlapok ezt követően is változatlanul Sziklait jelezték Mujkó megformálójának, ez így biztosan nem történhetett meg. Egy másik változat szerint a premieren ugrott oly magasra Zülfikár szerepében a színész, hogy Beöthy ezt látva a páholyából lerohanva ekképp gratulált vadonatúj tagjának: „Mától fogva maga a színház első táncoskomikusa!” Végül a Rátkairól és művészetéről megjelent egyetlen kismonográfiában (Szomory György munkájában) arról olvashatunk, hogy mégiscsak a tizedik előadáson történt volna, hogy Sziklai rosszul lett a színfalak mögött, így a karmester (a Gül Babát valójában sajnálatosan már meg sem élő Konti József) által már óvatlanul beintett harmadik ismétlésre Zülfikár alakítója előre ugrott és „hibátlanul eltáncolta Mujkó cigány számát”.
Király Színház, 1904.
A beugrás pedig nem váltott ki egyértelmű örömet az igazgatóból, merthogy ő úgymond éppenséggel titkos tartaléknak szerződtette volna Rátkait két bevett és problémás komikusa, Sziklai meg a Gül Baba címszerepét megformáló Németh József mögé. Ez a mozzanat, vagyis a színház két vezető komikusa mögé szerződtetés ravasz taktikai húzása Rátonyi Róbert kétkötetes operetthistóriájában is felbukkan, és kellően imponáló mértékű élet- és színházismeretet tükröz ahhoz, hogy hitelesnek fogadjuk el. De bökkenő bizony még itt is akad, ugyanis Sziklai szintúgy a mondott Huszka-operett premierjén mutatkozott be a Király Színházban, akárcsak Rátkai, elvégre mindkettejüket 1905 novemberében szerződtette Beöthy.
