Öt fiatal népzenész döntött úgy 2021 elején, hogy egy friss hangzásvilágú zenekart alapítanak. A Times New Román ugyanis a román és a balkáni népzenét, illetve a magyar cigányzenét ötvözi egyedülálló módon. A formáció egyik fúvósát, Deáky Mártont és a harmonikás Réti Benedeket kérdeztük a megalakulásról, a zenéjük sajátosságairól és a terveikről.
– Alig egy éve hoztátok létre az együttest. Mennyire szoktatok össze azóta?
Réti Benedek: Ez valóban rövid időnek tűnik, de úgy érezzük, kezdünk egyre jobban összeforrni. Nemcsak arra figyelünk, hogy minden hang a helyén legyen, hanem hogy nagyon kidolgozottan, egységesen szóljon a zenekar. Az a célunk, hogy a zenei hangzásunk „megcsapja” a közönséget.
Deáky Márton: Ennek eléréséhez nagyon sokat segítenek a próbák. Olyankor általában egy-két napra elvonulunk a világ elől, és koncentráltan csak ezzel foglalkozunk.
– Meséljetek a névválasztásról!
DM: Egy barátunk ötlete volt a Times New Román név, aki sajnos már nem lehet köztünk, így ezzel az emléke előtt is tisztelgünk.
RB: Azért illik hozzánk a név, mert arra lehet asszociálni róla, hogy a mai kor zenéje van a fókuszban. Mi elsősorban nem az archaikus zenei rétegeket akarjuk felkutatni – ahogy a népzenészek egy része teszi –, hanem tudatosan a most formálódó román és balkáni (főként szerb) zenének a kincseit keressük.
– Hogyan jellemeznétek ezt a zenei közeget?
RB: Romániában és a balkáni országokban másképp sikerült átmenteni a népzenét a mai korba. Az embereknek sokkal közvetlenebb a kapcsolatuk az élő zenével, mint nálunk. A jelesebb életeseményeken – például keresztelőn, esküvőn vagy eljegyzéskor – nem a YouTube-ra támaszkodnak, hanem elhívnak egy zenekart játszani. Fontos számukra, hogy élő zene szóljon.
– Milyen egyéb zenei hatások inspirálnak titeket?
RB: A fő profilunknak a román zenét határoztuk meg, de a zenekarból mindenkinek erős szakmai és/vagy érzelmi kötődése van a magyar cigányzenéhez is. Úgy látjuk, ennek a stílusnak a rendszerváltás óta csökkenőben van a népszerűsége. Mindenki kapott róla valamilyen képet, de ez sokszor csak egy felszínes, felhígult – ha úgy tetszik, fogyasztó- és turistabarát – megszólalás, és a valódi mélységei, finomságai sokkal nehezebben érthetőek az emberek számára. Ezáltal az autentikus változat kezd perifériára szorulni, pedig ennek a zenének régen nagyon erős, közvetlen kapcsolata volt az emberekkel, a társadalommal. Olyan szerepet töltött be, amilyenről Románia esetében beszéltem.
DM: Van egy másik oka is, ami miatt elkezdtünk foglalkozni a cigányzenével. Mi Bencével először klasszikus klarinéton tanultunk, utána jött be az életünkbe a népzene. Viszont eleinte bizonytalanok voltunk, hogy milyen irányba kellene haladnunk népi fúvósként, mivel elég kevés felvétel áll rendelkezésre. Ekkor fedeztük fel a román népzenét és a magyar cigányzenét, ahol olyan kaliberű fúvós zenészek találhatók, akik követendő példaként szolgálnak számunkra.
– Milyen arányban „begyakorolt” és improvizatív egy-egy koncert?
DM: Sok mindent megbeszélünk előre, hiszen ez egy kompozíció, de vannak olyan szólórészek, amik lehetőséget adnak az improvizációra, a megfelelő motívumok használatára.
RB: Nagyon komoly műhelymunka zajlik nálunk. Hosszasan szoktuk keresni a megoldást, hogy milyen kísérőharmóniák illeszkednek tökéletesen a két fúvóshangszer játékához. Ezzel egy kicsit megkötjük a kezeinket, de így sokkal hangsúlyosabban meg tudjuk mutatni a zenénk apróbb részleteit is.
– Hogy látjátok, milyen lehetőségei vannak egy újonnan induló zenekarnak?
RB: Nekem az a tapasztalatom, hogy a lehetőségek tárháza végtelen. Inkább azt kell eldönteniük a nyilvánosság elé kilépő zenekaroknak, hogy milyen irányba szeretnék építeni a zenei karrierjüket. Több célt is ki lehet tűzni, de szerintem az a legfontosabb, hogy az együttesnek legyen rálátása az egész zenei színtérre. Mi arra törekszünk, hogy minél több koncertet játszhassunk. Ahogy említettem, a munkafolyamatunk is arról szól, hogy egy-egy koncertszámot minél pontosabban kidolgozzunk.
DM: Igyekszünk a közösségi médiában jelen lenni és bekerülni a köztudatba. Annak ellenére, hogy az általunk választott műfaj nem a legpopulárisabb, hiszek abban, hogyha azt a zenét játsszuk, ami örömet okoz nekünk, akkor az a közönségnek is jobban átmegy, hiszen hiteles az előadás.
– Milyen terveitek vannak a közeljövőben?
DM: Nemsokára felvesszük az első lemezünket, amelyen az elmúlt egy év alatt összegyűlt koncertanyagunk lesz hallható. Az albumot közösségi finanszírozással szeretnénk megvalósítani.
RB: Koncertekre is készülünk, legközelebb május 26-án játszunk a Fonó Budai Zeneházban. Budapesten eddig csak kétszer, egy klubkoncerten és a Budapest Ritmo Fesztiválon léptünk fel, de az eddigi visszajelzések nagyon pozitívak voltak.
A zenekar első lemezének a megjelenését ide kattintva lehet támogatni.
