Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A csend forradalma - Kozák Andrásra emlékezünk

A csend forradalma – Kozák Andrásra emlékezünk

Az 1943. február 23-án született Kozák András ahhoz a nemzedékhez tartozott, amely a művészet és a kulturális paradigmák addig kőbe vésett szabályait puszta jelenlétével volt hivatott átírni.

A ’60-as évek ifjainak rebellis varázsával jelent meg a hazai színházi- és filmes élet színtéren, forradalma mégis a csend forradalma volt: letisztult, nemesen egyszerű, puritán.

- hirdetés -

„Komolyan veszi hivatását. Sokat dolgozik. Ha kell, naponta tíz órát is próbál. Töprengő, érlelő típus. Nem keresi a népszerűséget. Magánemberként ridegnek tűnik, szűkszavúnak. Nincsenek mulatságos történetei, heves gesztusai. Nem sorol sérelmeket, nem is dicsekszik.” – Tükör, 1973/ 4. 24. ADT

Kozák András forrás: Fortepan
Kozák András – forrás: Fortepan

Kozák András 1943. február 23-án látta meg a napvilágot, paraszti sorból származó, kétkezi munkából élő családban. Az irodalom, a versek iránti ösztönös vonzódása eleinte semmiféle komolyabb elszántságot nem mutatott a színészet felé. Mérnöknek készült, ugyanakkor jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahová azonnal felvették.

Teljesen új, az addigi férfi színésztípusoktól merőben eltérő profilt képviselt. Amíg kortársainál (például Kováts István, Huszti Péter, Benkő Péter) még javában fellelhető volt „a hős” típusra tökéletesen alkalmas kisugárzás, addig nála már egyértelműen egy nagyon modern és progresszív jelenlét volt érzékelhető.

Ennek hatására is találta meg első igazi mozis főszerepe az Így jöttem című filmben, amelyet további Jancsó-filmek, a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, a Fényes szelek, az Égi bárány, a Szörnyek évadja, vagy a Jézus Krisztus horoszkópja követett.

Kozák András forrás: Arcanum
Kozák András – forrás: Arcanum

Fontos szerepet tölt be filmes életművében Gaál István generációs kultfilmje, a Sodrásban, amelyben többek között Drahota Andreával, Csíkos Sándorral, Moór Mariannával szerepelt együtt.

Kósa Ferenc falusi miliőben játszódó, merész témával operáló műve, a Tízezer nap kiemelkedő helyet foglal el nem csupán a modern magyar filmművészetben, hanem Kozák mozifilmes életművében is.

A magyar televízió aranykora egybeesik Kozák András pályájának magaslataival. Tengernyi remek minőségű irodalmi adaptáció készült remek alkotói gárdák keze nyomán.

Ezek közé tartozik például Esztergályos Károly Móricz Zsigmond kisregényének, a Pillangónak adaptációja, vagy a Jókai Mór epikus műve alapján készült És mégis mozog a föld című tv-s feldolgozás.

Színházi munkásságot tekintve, Kozák egyértelműen a prémium kvalitású sodorban helyezkedett el. 1965-ben debütált az ország talán leghaladóbb és a modern progresszív irányzatokat leginkább magába olvasztó teátrumában, (a Thália Színház nyári játszóhelyén) a Körszínházban, egy Thomas Mann előadásban, a Fiorenzában.

Kozák András és Domján Edit forrás: Film Színház Muzsika, 1966/ 28. 2. ADT
Kozák András és Domján Edit – forrás: Film Színház Muzsika, 1966/ 28. 2. ADT

Ezt az alkalmat a legendás Mario és a varázsló követte Latinovits Zoltán és Somogyvári Rudolf partnereként. A következő évtől (egészen 1991-ig) a Thália Színház tagja volt.

Nagy Attila, Drahota Andrea, Kozák András forrás: Fortepan
Nagy Attila, Drahota Andrea, Kozák András – forrás: Fortepan

1966-ban szerepelt Domján Edit partnereként a shakespeare-i Troilus és Cressidában, majd Latinovits Zoltán és Polónyi Gyöngyi mellett A tanítónőben, majd olyan emblematikus darabok jöttek, mint például a Tigris és hiéna, a Torquato Tasso, a Vihar, az Akiért a harang szól, Kalevala, Isteni színjáték, Elveszett paradicsom.

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

X
X