• Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
PAPAGENO.HU
SHOP
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Az irodalom – terápia
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • BALKAN:MOST
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Film – művészet
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • FSZEK Zenei Gyűjtemény
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • ISON blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • LFKZ 60
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • NFZ 100
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • 10. Színházi Olimpia
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Táncművészet felsőfokon
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • VEB 2023
  • Verdi-dosszié
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
PAPAGENO.HU
SHOP
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Magazin
  • Rádió
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Ruttkai és kora Színház Címlap

„Kezdő voltam, ösztönös” – Törőcsik Marira emlékezünk

Szerző: Rácz Ráchel2021. április 16.
Facebook Twitter E-mail
Törőcsik Mari, 1981 / Forrás: Fortepan/ Fotó: Szalay Béla
Törőcsik Mari, 1981 / Forrás: Fortepan/ Fotó: Szalay Béla

„Törőcsik Mari legifjabb színésznőink közé tartozik” – írja Lelkes Éva 1958-ban. Valahogy elmosódnak a hagyományos értelemben vett időbeli keretek Törőcsik Mari esetében – nem érezzük elmúlását Édes Annája, Violája, Cink Verája, Electrája, Dérynéje, vagy bármely más figurája kapcsán. Itt voltak, vannak, maradnak. Kortalanság és különleges átlényegülés jellemző alakításaira. Örök fiatalsága a folyamatos megújulásban és vagányságában, tehetsége és művészi nagysága pedig józanságában, nemes egyszerűségében, letisztult eleganciájában és természetességében rejlik.

„Mitől olyan félénk? Talán, mert falun nőtt fel és filmen is parasztnaivákat játszik? Magának erősnek kell lennie, küzdelmes út előtt áll. Legyen a tudatában annak, hogy egy érdekes, intellektuális színészpályát fog befutni, de csak akkor, ha ezt el is tudja hitetni.” Film Színház Muzsika, 1983/ 27. 18.

Apáthi Imre meredeken a dolgok közepébe vágott. Az éleslátó rendező Gádor Béla Lyuk az életrajzon című darabjának próbáján mondta ezeket az ómennek ható, őszinte és jóságos „intelmeket” a bátortalan, fiatal színésznőnek. Az az Apáthi, akinek keze alatt – Várkonyi Zoltán szövetségével – számos fiatal tehetség bontakozott ki, többek között az egykori Művész Színház szinte egész fiatal gárdája Darvas Ivántól Sennyei Veráig.

 Forrás: Arcanum
Forrás: Arcanum

Az 1958-ban már jelentős filmes szakmai gyakorlattal és sikerrel rendelkező Törőcsik Mari félénken mozgott a Nemzeti Színházban eleinte, hiszen az ottani jelenlét egészen másfajta koncentrációt és művészi kiteljesedést igényelt, mint a film. A remek kollégák szolidáris hozzáállása, Apáthi és Major Tamás türelme azonban sokat segített számára, hogy hamar otthonosságra és belső biztonságra találjon.

Ide kapcsolódik:
Várkonyi Zoltán Művész Színháza: a „budapesti kis Európa”

Olyan legendás egyéniségek pártfogásában kezdte pályáját az intézményben, mint például a három korszakos rendező: Gellért Endre, Marton Endre és Várkonyi Zoltán, vagy olyan színművészek, mint Básti Lajos, Kálmán György, Sinkovits Imre, Bara Margit, Kállai Ferenc, Gobbi Hilda, Máthé Erzsi.

Egy ilyen szellemi műhely, majd később a modern filmművészet kiemelkedő alkotóinak (Fábri Zoltán, Herskó János, Mészáros Márta, Jancsó Miklós, Makk Károly, Kardos Ferenc, Maár Gyula, Koltai Lajos) közösségében az 1960-ban elhunyt Apáthi „jóslata” erősen beigazolódni látszott.

Színházi töredékek

Törőcsik Mari első fontos színpadi alakítása Várkonyi Zoltán rendezésében a Ray Lowler-előadáshoz kapcsolódik, 1958 októberében. Az 1955-ben megjelent A tizenhetedik baba nyara a modern drámairodalom kiemelkedő műve, amely ausztrál nádvágók történetét dolgozza fel. A hazai ősbemutatón a főszerepeket Básti Lajos, Mészáros Ági, Lukács Margit, Bárdy György, Gobbi Hilda, Buss Gyula és a fiatal Törőcsik játszotta.

1960-ban – a hatalmas sikerű 1947-es Nemzeti előadás után – Major Tamás ismét színre vitte Shakespeare tragikomikus hangnemű klasszikusát, a Vízkereszt, vagy amit akartokat. A férfi álruhát öltő női főszerepet ezúttal Törőcsik Marira bízta, aki megrettent a feladattól. A színésznő példaképként tekintett Mészáros Ági 1947-es Violájára és nagy küzdelmeket kellett vívnia magával, hogy képes legyen legyűrni prekoncepcióit és félelmeit Mészáros magával ragadó, remek játékát illetően. A szereposztás – Ungvári László (Orsino), Kálmán György (Sebastian), Balázs Samu (Malvolio), Bara Margit (Olivia), Olty Magda (Mária) – legendássá varázsolta az előadást.

Makk Károly filmjének bemutatója után nem sokkal, 1962-ben Pethes György színpadra vitte Szigligeti Ede Liliomfiját, amelyben Mariskát Törőcsik Mari játszotta. Liliomfit Kálmán György, Szellemfit Garas Dezső, Kamillát Máthé Erzsi, Erzsikét a fiatal Polónyi Gyöngyi alakította.

„Törőcsik Mari, Mariska megszemélyesítője kitűnően ráérzett a stílusra. Mennyi művészi energia szabadult fel játékában egy színpadi egyéniségétől elütő stílusigény segítségével.” Film Színház Muzsika, 1962/ 43. 18.

Törőcsik Mari a Liliomfiban, 1962. Katona József Színház (a Nemzeti Színház kamarája) / Forrás: Film Színház Muzsika, 1962/ 43. 18. Arcanum
Törőcsik Mari a Liliomfiban, 1962. Katona József Színház (a Nemzeti Színház kamarája) / Forrás: Film Színház Muzsika, 1962/ 43. 18. Arcanum

Az Ilyen nagy szerelem debütálása után 1963-ban ismét a csehszlovák Pavel Kohut művét mutatták be Budapesten. A harmadik nővér bemutatója után a kritika számos helyen elismerően nyilatkozott Törőcsik játékáról, amelyet egészen különleges varázs és kortársak előadásmódját meghaladó stílus tett különlegessé.

Törőcsik Mari, Kálmán György, Máthé Erzsi a Liliomfiban, 1962, Katona József Színház (a Nemzeti Színház kamarája) / Forrás: Film Színház Muzsika, 1962/ 43. 19. Arcanum
Törőcsik Mari, Kálmán György, Máthé Erzsi a Liliomfiban, 1962, Katona József Színház (a Nemzeti Színház kamarája) / Forrás: Film Színház Muzsika, 1962/ 43. 19. Arcanum

„Remeklő pillanatai vannak, angyalian szemtelen bájossága, „zicceres bemondásai”, s egész talpraesett, kedves alakítása megint csak arról vall, hogy a színpadi Törőcsik Mari nagyon komolyan veszi a színházat, s már régóta nem elégszik meg a „filmsztár” szerepével.

Egyéniségének varázsa, tündéri humora, színekben gazdag játéka élménye az előadásnak” – Film Színház Muzsika, 1963/ 50. 5.

Egyértelműnek tűnt mind a közönség, mind a szakma, mind a kritika számára, hogy Törőcsik hangos filmes bemutatkozásai után első osztályú színpadi markőrjét is viszonylag hamar megteremtette. A hazai színházi aranykor érájában, a ’60-as ’70-es években számos klasszikusban és klasszikus modernben mutatta meg csodálatos tehetségét a Nemzeti Színház színpadán. Bara Margit mellett játszott például Az Élő holttestben, a Tányában, Sztankay Istvánnal a Csongor és Tündében, a Varsói melódiában, vagy a Rómeó és Júliában.

„Meggyőződésem, hogy egyetlenegy figurát sem lehet rutinból színpadra állítani, de Júliát aztán a legkevésbé…” – Film Színház Muzsika, 1971/ 1. 2.

A kultikus Lear király előadáson Cordeliát formálta meg, többek között Básti Lajos, Kálmán György és Sinkovits mellett. A modern drámák közül kiemelkedő helyet foglal el az időszakban Albee művének színpadi adaptációja.

A Katona József Színház (a Nemzeti korabeli „kamrája”) a modern amerikai szerző, Edward Albee művéhez nyúlt, Babarczy László rendezésében. A két legendás színész (Törőcsik Mari és Avar István) főszereplése mellett olyan színészek alakították a további szerepeket, mint Őze Lajos, Sinkó László, Mészáros Ági, vagy Zolnay Zsuzsa.

„Albee drámája a szatirikus komédia fullánkjaival döfköd a közmegegyezéses hazug életformulákba, s mérgezett kis szúrásaira a mi bőrünk is olykor viszketni kezd. (…) Milyen is az a jól szituált polgári életberendezkedés? Albee a pompásan kidolgozott kerten át a lakásba vezet. Odakint gyönyörű zöld és frissen nyírt a fű, idebent azonban a körülmények eléggé kuszák. A kert csupán káprázatos és költséges dekorációja a középkorú házaspár krajcáros gondjainak. De itt ez a törvény: az úri látszatot fenn kell tartani.

És a darab megmutatja, hogy mi is az ára ennek a fedezet nélküli életvitelnek, a „fenn az ernyő nincsen kas” mentalitásnak. (…) Törőcsik Mari újabb nagy lélegzetű alakításával ismét érzékenységének teljes skáláján jelenítette meg és tette ismerőssé ezt a különlegesen érdekes asszonytípust. Avar István szintén a valőrök gazdag felhasználásával játszotta el egy erkölcsi világ összeomlását és gyilkosan groteszk újraépülését.” Film Színház Muzsika, 1970/ 20. 5.

Törőcsik Mari és Avar István, Mindent a kertbe! című darabban, 1970, Katona József Színház (Nemzeti Színház kamarája) / Forrás: Film Színház Muzsika, 1970/ 20. 5. Arcanum
Törőcsik Mari és Avar István, Mindent a kertbe! című darabban, 1970, Katona József Színház (Nemzeti Színház kamarája) / Forrás: Film Színház Muzsika, 1970/ 20. 5. Arcanum

Tudta?

1986-ban Ascher Tamás a Vígszínházban rendezte a Dosztojevszkij regényéből adaptált színművet, az Ördögöket, Darvas Iván, Hegedűs D. Géza, Pap Vera, Kern András, Bánsági Ildikó, Pápai Erika, Reviczky Gábor szereplésével. A női főszerepet eredetileg Ruttkai Éva játszotta volna, vele is indultak a próbák 1986 késő tavaszán, azonban súlyos betegsége miatt szeptemberben már nem térhetett vissza a munkába. Varvara Sztavrogina figuráját Törőcsik Mari vette át. Ruttkai Éva a premier napján, 1986. szeptember 27-én hunyt el.

Filmes visszapillantó tükör

Törőcsik Mari forradalmian új profilt képviselt a filmvásznon, ami nem csupán a hazai közönséget, hanem a nemzetközi frontot is megbabonázta. Friss, üde, természetes, rendkívül modern és eredeti karakterformálása teljesen újnak számított a filmművészetben. Egyszerű, szinte puritán gesztusai felszabadítóan progresszív színjátszási irányt jelölt ki a filmvilágban, az új generációt hirdetve.

Körhinta

„Nem sokra emlékszem. Kábulatban éltem át mindent, tele félelemmel, hogy jó leszek-e? A szokatlan környezet, a nagy színészek közelsége… Hiszen csak első éves voltam, amikor Fábri Zoltán a Körhinta szerepére szerződtetett. Nem ismert még, a főiskola folyosóján látott meg először. De ilyennek képzelte Marit. Amikor megkaptam a szerepet, attól a pillanattól kezdve az ő egyéniségének a szuggesztiója alatt éltem. Így született az első filmszerepem. Kezdő voltam, ösztönös.” Film Színház Muzsika, 1958/ 38. 10.

Vasvirág

„Igen, életemben sosem voltam olyan vidám, felszabadult, mint amikor erre a szerepre készültem. A hátam mögött már három film állt, siker és bukás: egyszóval tapasztalat. Amikor Vera az enyém lett, elsősorban a külsejét döntöttem el. Csinos, peckes, pikáns, vidám, vidám, vidám…! Mialatt forgatok sosem tudok megszabadulni a figurától, vele ébredek, vele alszom, én vagyok ő, és ő én. Imádtam Vera lenni, talán éppen azért, mert gyermekkoromban én is táncosnő akartam lenni.” Film Színház Muzsika, 1958/ 38. 11.

Édes Anna

„A Vasvirág vidám Verája után megkaptam Édes Annát, az egyetlen olyan filmszerepemet, amely előtt nem kellett próbafelvételt csinálnom. Fábri Zoltán azt mondta: Mari! Édes Anna csak maga lehet. Azt hiszem, ezúttal már én is többet tudtam a filmezésről. A forgatás ideje alatt megismétlődött velem a Vasvirágban tapasztalt, s már-már neurózissá növekedett félelmetes erő, amely nem hagyott aludni, ébren is kísértett. Édes Anna voltam nemcsak a filmgyárban, hanem otthon is és mindenütt is… Azt hiszem, így van ez jól!” Film Színház Muzsika, 1958/ 38. 11.

Tévéfilmes mozaikok

Noha Törőcsik életműve egyértelműen a színpadi és a filmes szcénában érte el magaslatait és legnagyobb sikereit, számos remek minőségű televíziós alkotásban is lehetősége nyílt szerepelni. A televízió aranykorában roppant igényes és kvalitásos adaptációk készültek, amelyek közül kiemelkedik a következő kettő.

Othello Gyulaházán

Derű, backstage, szarkasztikus humor és egy nagy marék humanizmus – ezek lehetnek talán legtalálóbb jelzői a Gádor Béla műve alapján készült adaptációnak, amelyben a főszerepet Törőcsik Mari és Básti Lajos, továbbá Domján Edit, Bilicsi Tivadar játsza, Czabarka György optikája előtt.

Zsurzs Éva, a tévéfilm rendezője a következőként vallott a remek hangulatban telt munkáról: „A színészek szokatlan jókedvvel játszanak, kedves iróniával formálják meg a filmben játszó színészkollégákat. Egyébként nagyon érdekes, hogy a szereplő színészek egy-egy figurában valamennyien ráismernek egy-egy élő kollégára. Önmagára azonban senki!” Film Színház Muzsika, 1966/ 44. 13.

A Danaida

Szabó Magda első tévéfilmes adaptációja Zsurzs Éva rendezésében, amelynek forgatókönyvét maga a szerzőnő alkotta.

A rendezőnő így foglalja össze a közös munkához kapcsolódó benyomását:

„A kulcsfigura, a mai Danaida: Törőcsik Mari, akinek ez a magányos, szenvedélyesen szenvedő, szépséges asszonyszerepe. Berzenkedett is eleinte ellene. Azt mondta, hogy beskatulyáztuk őt ebbe a szerepkörbe, s szeretne már valami újat játszani, vidám, kacér, táncoló, szórakozó asszonyt. De ahogy aztán azonosult a hosszú éveket átfogó nagyszerű drámai szereppel, mindinkább feloldódott. Remekül tudtunk együtt dolgozni és azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy ismét egy nagyszerű Törőcsik Mari-alakítás született.” Film Színház Muzsika, 1971/ 35. 28.

kritika film video törőcsik mari
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésZsótér Sándor: „Törőcsik Mari kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem”
Következő bejegyzés Réti Anna–Ido Batash: Ego Trip – Exkluzív galéria

Ajánlott Bejegyzések

Vashegyi György és Fischer Ádám - fotók: Wágner Csapó József; Csibi Szilvia
ICMA blog

Vashegyi György és Fischer Ádám egy-egy felvétele is bejutott az ICMA döntőjébe

2023. december 10.1 perc olvasás
Promóció

RÓNA – avagy Petőfi magány tánczot jár

2023. december 9.2 perc olvasás
Ella Smith - fotó: Haydneum / Pilvax Films
Haydneum

Ella Smith: „A régizenében az énekes hangszerré válik”

2023. december 9.5 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Lendvay Kamilló Promóció

Születésének 95. évfordulóján koncerttel emlékeznek Lendvay Kamillóra

Promóció

RÓNA – avagy Petőfi magány tánczot jár

Promóció

Ingyenes online workshopot tart Gwendolyn Masin

Promóció

Ismét megrendezték az Újszövetség Maratont a Vörösmarty Színházban

Forrás: Vörösmarty Színház Promóció

Egy színdarab, két előadás – interjú Kerkay Rita A kék hajú lányról

Forrás: Vörösmarty Színház Promóció

A kék hajú lány érkezik a Vörösmarty Színházba

Promóció

Tizedik alkalommal rendezik meg a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált

Dimash Qudaibergen - forrás: dimashnews.com Promóció

Rangos szerb díjat nyert Dimash Quidaibergen kazah zenész

(grafika: Forrai Ferenc) Promóció

Megnyitja műtermeit az Artus Stúdió

A Térszínházban bemutatott Svejk előadásból stábja, középen, kalapban Kaj Ádám rendezővel, bal oldalon Bucz Magor zeneszerzővel, jobb oldalon a főszerepet alakító Öller Rolanddal - Déryné Program / Fotó: Érdi Róbert Színház mindenkinek

Kaj Ádám: „Szeretném a Švejket kiragadni ebből a komikus-mitologikus keretből”

Promóció

„Zárójelentés“ – Felejthetetlen filmest Szabó István világhírű rendezővel Bécsben 

Kóczán Péter - fotó: Csigó Gergely Promóció

Kóczán Péter: „Fontos szerepet kap nálunk az ifjúság zenei nevelése”

Medveczky Ádám - fotó: Berecz Valter Promóció

Januárban indul a MÁV Szimfonikus Zenekar Szőke Tibor-mesterbérlete a Müpában

Promóció

Konyharegék – Megjelent az Eötvös10 és Terézváros különleges receptkönyve

Promóció

Varázslatos Advent a Zeneakadémián

VEB 2023
Virginia State University Gospel Chorale - forrás: Gospel Karácsony VEB 2023

Hangolódj rá az ünnepekre! – Idén is vár Veszprémben a Gospel Karácsony

Pécsely (részlet) - fotó: Capa Központ / Horváth Katalin Fanni VEB 2023

Veszprémben rendez kiállítást a Capa Központ

Tenebrae Choir & Nigel Short - forrás: VEB2023-EKF VEB 2023

Adventi koncertsorozattal érkezik Veszprémbe a Fructus Labiorum fesztivál

Swing-swing VEB 2023

Táncolj a Swing-swinggel decemberben is!

VEB 2023

Újabb street art alkotásokkal gazdagodott Veszprém

A VeszprémFest20 című könyv - forrás: VeszprémFest VEB 2023

Exkluzív könyvvel ünnepli 20 éves születésnapját a VeszprémFest

Bukta Imre - fotó: Barakonyi Szabolcs VEB 2023

Közös többszörös – A Bakony-Balaton művészeti életét mutatja be a Capa Központ eseménye

A 2022-es Socio Summit - forrás: sociosummit.hu VEB 2023

Socio Summit 2023 – A kultúra és az együttműködés lehetőségeiről rendeznek konferenciát Veszprémben

VEB 2023

Ezekkel a programokkal vár a Veszprém-Balaton Régió advent idején

Nagy Emma Quintet - fotó: Scholtz Kristóf VEB 2023

Világsztárokkal és fiatal előadókkal érkezik a Veszprém Jazz Fesztivál

Csillag Zsolt, Markovics Alíz és dr. Gelencsér András - forrás: VEB2023 VEB 2023

Stratégiai együttműködés jött létre a Digitális Tudásközpont és a Pannon Egyetem között

Fotó: Zsiga Pál VEB 2023

Véget ért az idei Music Hungary Konferencia & Showcase

- fotó: Toroczkai Csaba VEB 2023

Ezekkel a programokkal vár Veszprém és környéke novemberben

Egry 140 kiállítás - forrás: helloveb.hu VEB 2023

Meghosszabbították a veszprémi Egry 140 kiállítást

Swing-swing kávéház Promóció

Táncolj a Swing-swinggel novemberben is! 

Hírlevél

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.