Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Ruttkai és kora Csobbanj a kultúrában – 5 hűsítő nyári kirándulóhely

Csobbanj a kultúrában – 5 hűsítő nyári kirándulóhely

Fáklyás felvonulás, avagy mi volt a hazai arisztokrácia kedvelt nyári krikett helyszíne? Hol forgatták a Kozák András és Tordai Teri főszereplésével készült Jókai-adaptációt? Hogyan kapcsolódik Sopronhoz egy színes werkfotó-gyűjtemény 1955-ből? „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” és mi leginkább egy tikkadt szöcskenyájra hasonlítunk a kánikulában. Csüggedésre azonban semmi ok! Összegyűjtöttünk néhány hűsítő kirándulóhelyet, egy-egy filmhez, színházi történethez kapcsolódva.

- hirdetés -

Andrássy-kastély, Tiszadob
A Loire menti kastélyok hangulatát idéző Andrássy-rezidencia kedvelt nyári üdülőhelye volt a hazai arisztokráciának. A Meining Artúr által tervezett, középkori francia kastélyok mintájára kialakított kastélyt Andrássy Gyula gróf építtette 1880-1885 között. A nemesi osztály tagjai mellett a kastélyban hazai művészélet kiválóságai is gyakran megfordultak. Az impozáns ebédlő Róth Miksa és Rippl-Rónai József munkáit dicsérik.

- hirdetés -

Kuriózuma a rezidenciának a Tisza különös varázsú holtága, amely a kert hátsó részében nyúlik el, és amely az úrnő, gróf Zichy Eleonóra kedvence volt. Gyakran strandolt, csónakázott a család is itt, sőt, a víz partján éjjelente számos alkalommal rendeztek krikett partit. Az exkluzív esteken külön személyzet felelt a világításért, amelyeket fáklyákkal oldottak meg. Egy-egy súlyos fákylát, egy-egy szolgáló tartott a kezében egész éjszaka…
Andrássy Katinka (későbbi high class csúfnevén „Bolsi Kata”, vagy „Vörös Kata”) passziójának tartotta a pompás és fényűző események „paprikázását”.

Hol éles nyelvével osztotta az ívet kuzinjainak, hol vadóc eltűnéseivel rémisztette meg édesanyját és Duci nagybátyját, hol több órás késéssel jelezte a vendégsereg felé, hogy őt bizony más fából faragták. Nem óhajtott a számára elavult nemesi szokásokhoz csatlakozni, és szolidaritását kívánta kifejezni a személyzet felé azzal, hogy nem állt be a krikettezők közé sem.

Csínytevései és lázadásai sorába tartozott a színészetbe, a filmezésbe való belekóstolás is,

ami véteknek és bűnnek számított akkoriban az arisztokraták körében. Póriasnak, közönségesnek és méltatlannak vélték a nép szórakoztatására és kikapcsolására kialakult „szemfényvesztést”.

 

Katus legyintett rokonaira. A kertben Rákóczi Ferencről ábrándozott, később a könnyed teadélutánok helyett pedig a könyvelést választotta. Egy kényelmes és biztonságos arisztokrata férj helyett pedig arra a bizonyos fenegyerekre várt. Károlyi Mihály, akinek még fiatalember korában, egy duhaj párizsi éjszaka után, egy javasasszony megjósolta, hogy nála sokkal fiatalabb, pimasz és zöldszemű hölgyet vesz majd feleségül, száznyolcvan fokos fordulatot hozott Katinka és az Andrássy família sorsvonalába. Hogyan? A kertmozi július 7-ei A vörös grófnő vetítésen megnézhetjük!

Bajor-villa, Budapest

Ha egy városon belüli felfrissülésre vágyunk, feltétlen el kell látogatnunk Bajor Gizi egykori villájába, amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum nevet viseli. Itt számos színháztörténeti érdekesség (fotók, hangfelvételek, személyes tárgyak, remek kiadványok, filmrészletek, stb.) mellett egy csodálatos kertben, ősfák, virágok, és bokrok ölelésében hűsölhetünk a nagy melegben. Olyan aurája van ennek az aszfalt menti zöld „szellemi szigetnek”, amely valódi töltődést és tartalmas kikapcsolódást nyújt bárkinek, aki úgy érzi, hogy lemerült a mindennapok mókuskerekében.

Bajor Gizi Színészmúzeum - forrás: programturizmus.hu
Bajor Gizi Színészmúzeum -forrás: programturizmus.hu

Gobbi Hilda, a Színészmúzeum alapítója a következőképpen világítja meg emberi oldaláról a legendát:

„Bajor Gizi szerette az életet, az apró örömök szerelmese volt, és talán ezért volt nagy művész, és voltaképpen boldog ember.

Nem azon siránkozott, hogy esik az eső és sár lesz, hanem annak örült, hogy tiszta lesz az utca. Nem azon mérgelődött, hogy meleg van, ami kibírhatatlan, hanem annak örült, hogy a nap sugara kárpótolja őt és az embereket a tél hidegéért. Bajor Gizi szerette és egyszerűen vette az életet. A városi Gizi, a királynőket játszó, uszályos primadonna, ebben az életszeretetében közel került a faluhoz, a földhöz és az állathoz… Remegve szerette az emberen kívüli életet is… Csipogott a madaraknak, ápolta a növényeket, és sokszor láttam, amint két tenyere között szeretettel morzsolgatta a földet, huncutkodva bólintott a csacsinak, cukrot adott a lónak, és barátja volt a kutya.” (Bajor Gizi. Szerk. Escher Károly, Vajda Miklós. Budapest, Magvető Kiadó, 1958.)

Sopron, belváros

Ha Sopron zeg-zugos, hangulatos belvárosi utcáit járjuk, ne feledkezzünk meg arról, hogy nem sokkal az 1956-os forradalom előtt itt forgott A császár parancsára című történelmi film, Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Kállai Ferenc, Makláry Zoltán és Pálos György főszereplésével.

Sopron, belváros, A császár parancsára (werk), 1955 / forrás: Fortepan
Sopron, belváros, A császár parancsára (werk), 1955 / forrás: Fortepan

Az eredetileg Kioltott lángok címen készült produkció a felvilágosodás és a francia forradalom magyar hatásairól, ezen belül is a Martinovics-féle összeesküvésről szól. A hazai műfajfilm kiemelkedő rendezője, Bán Frigyes és Barabás Tibor forgatókönyvíró meglehetősen kényes témához nyúlt, amely szinte analógiában állt a korabeli jelenségekkel. Egy forrás szerint az 1956 májusára elkészült filmnek nagyszabású premiert szántak az Urániában, ez azonban a forradalmi események miatt elmaradt. A megváltoztatott című filmet végül csak 1957 végén mutatták be A császár parancsára.

„A Kádár-kormány azután törhette a fejét, mi legyen a film címe? Hiszen ez is egy levert forradalomról szólt. A cím túlságosan veszélyes. Nem hívhatják Kioltott lángoknak.

Legjobb szerették volna elsikkasztani az egész filmet, de túl sokat írtak már róla.

A forradalom évfordulójára tervezték a bemutatót, de meggondolták, hogy ez nem lenne bölcs dolog. Végül bemutatják a közeljövőben A császár parancsára címmel. Úgy beszélnek a film bemutatójáról, hogy kioltották a lángokat a császár parancsára.” Kioltott lángok az Uránia moziban. Európai munkatársunk jelentése. Délamerikai Magyarság, 1958/ 3872. 5. (ADT)

A felvételek többek között a soproni Kolostor utcában zajlottak, az 1700-as évek legvégén épült Zichy-Meskó palota környékén. A soproni ’50-es évek egyik kultikus helyszíne, a Danis cukrászda is látható az egyik fotón.

Jókai-villa, Balatonfüred

Nem maradhat ki a nyári merítésből egy balatonfüredi mártózás. A tündekék víz szomszédságában, a reformkori belváros szívében található Balatonfüred egyik legfontosabb és leghangulatosabb kuckója, a Jókai Mór Emlékház. A villa nyugalmas, árnyas kertjében való ücsörgés felér egy mindfulness meditációs tréninggel.
Nem csupán térben, hanem időben is dimenziót váltunk a villa küszöbét átlépve.

A Jókai házaspár vendégeiként megcsodálhatjuk ízlésesen berendezett ebédlőjüket, hálószobájukat, megtudhatjuk milyen fűszernövényeket használtak legszívesebben az ételek ízesítésére, milyen vendégeket fogadtak itt szívesen, hogyan teltek hétköznapjaik, milyen kalácsot sütöttek, továbbá megmutatkozik Jókai téli kertje, és botanikai kutatásainak öröksége.

Jókai-villa, Balatonfüred - Fotó: Szalay Zoltán, 1961/ Fortepan
Jókai-villa, Balatonfüred – Fotó: Szalay Zoltán, 1961/ Fortepan

Láthatunk egy részletet az 1918-as Korda Sándor által rendezett Az aranyember című filmből, amelyben a főbb szerepeket Beregi Oszkár (Tímár), Makay Margit (Tímea), Berky Lili (Athalie), Lenkeffy Ica (Noémi) és Rajnai Gábor (Krisztyán) alakítja.

A Színházi Élet 1919 januári számában a következő olvasható a magyar filmgyártás első aranykorának pazar és roppant gazdag látvány- és díszletvilágával tarkított film kapcsán:
„Minden drámai színésznek az a legigazibb és legóhajtottabb vágya: egyszer eljátszani Hamletet. A hogy a színész Hamletet szereti a színészi feladatok maximumaként, a mozirendezőknek is egy vágyuk van: Jókai-regényt vinni a filmre.”

Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó - forrás: Wikipédia
Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó – forrás: Wikipédia

Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó

Gróf Károlyi György, az MTA egykori társalapítója, a budapesti Károlyi Palota és a fehérvárcsurgói kastély építtetője a reformkori mecenatúra jeles tagja volt. A mára pazar módon felújított, porcelán kompozícióra hasonlító építmény és angolkert több generációs, izgalmas és lebilincselő családi történeteket rejt a látogatók számára.

Az intézmény a turisztikai látványosságon túl szállóként, rendezvényhelyszínként is funkcionál, Károlyi György és hitvese gondozásában.

A kastély parkjában található híres pavilon az angolkert egyik jellegzetessége, amelyet egy Gainsborough-festmény ihletett.

A Károlyi család kastélya különleges hangulattal rendelkezik, ami nem csupán a kirándulókat, hanem a filmeseket is vonzza évtizedek óta. Itt forgott többek között A vörös grófnő nagy része Básti Juli, Bács Ferenc, Kállai Ferenc és Temessy Hédi főszereplésével, de itt készült számos felvétele az És mégis mozog a föld című Jókai-adaptációnak is 1973-ban.

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!