Papageno Radio
Blogok Ruttkai és kora Kezdd a szezont öt kultikus színházi előadással!

Kezdd a szezont öt kultikus színházi előadással!

A nappalok rövidülnek, a negyedik hullám a nyakunkon, de az őszi napsugarak és archív színházi börzénk dobhat egy kis immunpumpát lelki tartalékaink stabilizálására. A klasszikus vígszínházi Molnár-miliőtől a ’80-as évek new wave imposztoráig, jöjjön néhány bonbon, amely lépre csal minket!

Kedves hazug  

„Negyven éven át fűzött össze titkos kapcsolat két nagyon is nyilvános életű embert. A híres angol színésznőt, Mrs. Patrick Campbellt és a nagyszerű vegetáriánust és drámaírót, Bernard Shaw-t. (…) Íme babonás szerelmük története, úgy, amint azt ők maguk megírták száz meg száz levélben, évek hosszú során át.”

Jerome Kilty poétikus színpadi kettőst komponál a két művész legendás levelezése nyomán. A Mészöly Dezső által fordított Kedves hazug hazai ősbemutatójára a Katona József Színházban kerül sor 1963-ban, Marton Endre rendezésében, Lukács Margit és Major Tamás főszereplésével.

1981-ben a szentendrei Nosztalgia Kávéházban kerül ismét bemutatásra a mű, Huszti Péter rendezésében, Tolnay Klári és Mensáros László felejthetetlen duójával. A kitörő sikerre való tekintettel a Madách Kamara műsorra tűzi a darabot, továbbá egy tévéadaptáció is létrejön.

Mensáros, Tolnay
Mensáros László és Tolnay Klári a Kedves hazug című előadáson – fotó: Film Színház Muzsika, 1981/ 33. 5. Arcanum

Boszorkányos, bolondos, mókás, tragikus, tragikomikus, bensőséges, gyertyafényes, fánk illatú, konyakos ez a cucc, de tényleg.

A testőr

Molnár Ferenc vígjátékának felújítása a szocializmus dandárjában nem volt rizikómentes, ám annál sikeresebb. A párbeszédek itt-ott dekadens modorosságait a rendezés és a színészi játékok fesztelen burjánzása teljesen feloldja. Ruttkai Éva, Darvas Iván, Páger Antal és Sulyok Mária tálcán kínálják a jókedvet és a derűt!

Darvas, Ruttkai
Darvas Iván és Ruttkai Éva A testőr című előadáson. Vígszínház, 1966 – fotó: Film Színház Muzsika, 1966/ 12. 7. Arcanum

A testőr egy képtelen szituáció plusz két nagy szerep. Az előadás végeredménye azon áll vagy bukik, hogy képes-e a rendező a képtelen szituációt elhitetni, s akad-e két olyan színész, aki szerepe végsőkig kiélezett fordulatait sikerre tudja vinni. Várkonyi Zoltán rendezése, Ruttkai Éva és Darvas Iván kettőse kitűnően oldja meg a komédiai feladványt.” Létay Vera, Népszabadság, 1966/ 90. 8. (Arcanum)

Amerikai Elektra

Lenkei Lajos igazgatósága idején Várkonyi Zoltán 1962-től a Vígszínház főrendezője. A teátrum életében az átmeneti, zavaros korszak (1959-1962) után egyfajta stabilizálódás, stilisztikai helyrebillenés és harmónia következik. Várkonyi – akinek később szinte „markőrje” az igényes, kosztümös produkció műfaja – 1963-ban rendezi O’Neill euripidészi variánsát, az Amerikai Elektrát. Ezt az előadást követte rendezői életművében például az Angliai Erzsébet, valamint a nagy filmes adaptációk. Az Amerikai Elektra tehát egyfajta „nyitánynak” is tekinthető a rendező pályáján. Az eredetileg ötórás előadás ma töredékében, vágott verzióban érhető el. A grandiózus előadás főszerepeit Sulyok Mária, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán alakítja.

„Ruttkai Éva igazán ott emelkedik fel, ahol partnerével szárnyalhat együtt: Latinovits Zoltánnal való jeleneteiben, különösen a harmadik részben, amikor az öccse mindjobban sötétedő világával szemben ő az egészség és az értelem. Itt egyszerre megejtően bájos és tragikus erőkkel teli, fenséges és köznapi, a végzet beteljesítője, és mai fiatal lány – művészi ereje és érettsége teljét adja.” Népszabadság, 1963/ 286. 8. (Arcanum)

Az ifjúság édes madara

A hangos sikerű, Paul Newman főszereplésével készült Richard Brooks-filmadaptáció után, 1965-ben kerül sor Budapesten Tennessee Williams drámájának ősbemutatójára. A Nemzeti Színház akkori „kamrája”, a Katona József Színház Marton Endre rendezésében mutatja be Az ifjúság édes madarát.

„Marton Endre kiválóan teremti meg a dráma légkörét, s pontosan követi a szerző instrukcióit – ellentétben a filmváltozattal, amely meghamisította, happyendesítette a drámai befejezést – a főszerepeket pedig olyan kiváló művészekre bízta, mint Mezey Mária, Sinkovits Imre, Básti Lajos, Váradi Hédi, Makay Margit, Izsóf Vilmos.”

Az imposztor

A Katona Nemzeti Színházról való leválása után Székely Gábor és Zsámbéki Gábor vezetésével megalkotja új társulatát. A szellemi műhely új generációs társulata (köztük például Cserhalmi Györggyel, Máté Gáborral, Bán Jánossal, Udvaros Dorottyával, Bodnár Erikával, Szacsvay Lászlóval) merőben más, a korábbi hazai színházi tendenciákat drasztikusan átalakítani és modernizálni vágyó, progresszív művészeti elképzelésekkel és innovatív célokkal rendelkezik. (Gobbi Hilda, Ronyecz Mária és Major Tamás képviseli köztük a reformokra nyitott „régi nagyokat”.)

Major, Sinkó
Major Tamás és Sinkó László Az imposztor című előadáson. Katona József Színház, 1983 – fotó: Film Színház Muzsika 1983/ 50. 15. Arcanum

A társulat egyfajta „így jöttem” darabjának is értelmezhető Spiró György furcsa, mély tónusokkal tarkított komédiájának, Az imposztornak ősbemutatója. A darab során az előző rendszer egyik legmeghatározóbb és legnagyobb hatalmú színházi alakja, Major Tamás „megalkotja” saját magát.

„Az imposztort a szerző Major Tamásnak ajánlotta, sőt számára írta, így a színpadi főszereplő (Boguslawski) és »Major tanár úr« legendái újra meg újra áttűnnek egymásba. Mint egy igazi jutalomjátékban. De hát a színi történésben is a nagy öreg, a legendás mester jutalomjátékát láthatjuk.” Népszabadság, 1983/ 267. 15. (Arcanum)

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!