A hazai műfaji film aranykorában korántsem csekély a női sorstörténetek minőségi reprezentációja. Noha a nagy tömegek számára leginkább a polírozott Meseautó-kategória a nyerő, előfordul egy-egy karcosabb, témájában merészebb, formabontó nőközpontú narratíva, amelyek a mesei elemek andalgó ringatása helyett realisztikusabb ábrázolást kínálnak. Jöjjön néhány klasszikus, a teljesség igénye nélkül.
Tavaszi zápor (1932)
A szerzői film egyik előfutáraként is emlegetett Fejős Pál rendező filmjében éles társadalmi devianciák jelennek meg. A történet középpontjában egy szerencsétlen sorsú cselédlány, Szabó Mari áll, akit az urasági intéző teherbe ejt. A kitaszítottságában és szégyenében Budapestre menekülő lány egy bordélyban talál menedéket, aminek következtében elveszik tőle gyermekét. Mari kilátástalan helyzetében egyre lejjebb csúszik, feloldozást pedig csak egy tragikus végkifejlet hoz. Az erősen stilizált, lírai hangnemű jelenetekkel és zenei szuggessziókkal komponált történetet Eiben István és J. Peverell Marley filmképei tökéletes harmóniában közvetítik. Annabella karakterformálása rendkívül bensőséges és költői.
Az okos mama (1935)
A körúti kabarék és színházak, valamint a korban úgynevezett „pesti humor” egyik legesszenciálisabb lenyomata ez a film. Ha a századforduló és környéke a kávéházaké, a ’30-as évek – a sztárkultusz mellett – minden bizonnyal a színházaké és a pódiumoké. Tatár Éva határozott, önálló nő, aki egyedülálló anyaként tudatosan navigálja életét.
Furfangos módszerekkel, ellenállhatatlan humorral és stílussal hozza helyre két lányának zátonyra futó házasságát. Tatár művésznő lezser eleganciával szólítja maga köré a cigányzenekart, önfeledten mulat veje születésnapján frakkban, flörtöl a nála jóval fiatalabb báró Léderer Teddyvel. A ’10-es évek ünnepelt primadonnája, Kosáry Emmi jellegzetesen hozza a dörzsölt, bölcs, a kicsinyes intrikákat meghaladó, független nő prototípusát. Sziporkázik szerepében, amely utánozhatatlanul applikálja a korszak beszédstílusát. A stáblistén olyan további legendákat találunk, mint Kabos Gyula, Salamon Béla, Törzs Jenő, Ráday Imre, Páger Antal, Komár Juliska, Dénes György, Erdélyi Mici.
Pesti mese (1937)
A ’30-as évek Budapestjén egy a különböző társadalmi rétegeket gyűjtő hely a kalapszalon. A film nagyrésze itt játszódik, a narratíva pedig három különböző társadalmi osztályú női sors mentén szerveződik. Kis Klári „a copfos” (Turay Ida) a lóti-futi masamód, Éva (Mezei Mária) a bolti eladónő, az üzletvezető bolttulajdonos Anni (Dobos Anni). Anni helyzete instabil, előkelő rangja hiába predesztinálná magaslatokra, a korszak kiszámíthatatlan, ingadozó gazdasági viszonyai, továbbá a banki hiénavilág egy pillanat alatt Kis Klári szintjére küldheti. E három életút kanyarog egymásba, egymáson túl, komplikációk és szerelmek kereszttüzében, a kimenetel azonban a címre utalva, mesébe illő. A humorral és remek dialógokkal fűszerezett éles történet további szereplői: Kabos Gyula, Páger Antal, Békássy István, Feleki Kamill, Kiss Manyi, Pethes Sándor.
Két lány az utcán (1939)
A dunaparti randevúk polírozott sémái után forradalmi a korszak talán legélesebb problémafelvetéseivel rendelkező műve. A később André De Tóth (Tóth Endre) rendezése olyan merész és formabontó témákkal operál, mint a diszkrimináció, abúzus, abortusz.
A melodráma műfaji keretébe helyezett erős társadalmi kritika lírai módon illusztrál két sorstörténetet. A sztori két szerencsétlen helyzetből pusztán önerőből, kiskapuk nélküli amazonná válást mutat. A paraszti sorból származó napszámos, Torma Vica (Bordy Bella), valamint a high end száműzött üdvöskéje, Kártély Gyöngyi (Tasnády-Fekete Mária) életük legkilátástalanabb pontján keresztezik egymást. Az egyik abúzus áldozata, a másik abortusz után áll. Hogyan tovább? Karöltve bekvártélyozás a külvárosba, női jazz band, éjszakai élet és cifra nyomor. A fordulatos, rendkívül modern, kortalan alkotás a magyar filmtörténet egyik gyöngyszeme. A realisztikus, hiteles szófordulatokat és karakterjegyeket applikáló szerepeket olyan további színészek alakítják, mint Csortos Gyula, Ajtay Andor, Vaszary Piri, Rácz Vali.
A Szűz és a gödölye (1941)
Bajor Gizi filmes életműve mindössze két hangosfilmet foglal magába. A Két fogoly (1937) után ismét Zilahyval forgat, aki immár nem csupán írja, hanem rendezi is A Szűz és a gödölyét. Bajor nem szereti a filmet és a film mechanikussága sem feltétlen kényezteti el a koronázatlan színházi színészkirálynőt. A filmes színészettől eltérő ez a Bajor-alakítás, ami azonban korántsem csökkentett értékű.
A Szűz és a gödölye egy családtörténetet ábrázol statikus jelenetekkel, ám fordulatos, színes karakterekkel teli cselekménnyel. A történet matriarchája Margit, aki természetességével, egót meghaladó nagyvonalúsággal állja a sarat minden kíméletlen, alantasságra hívó szituációban. Egyenesség, tartás, elegancia. Ezek a jelzők nem pusztán a műre, hanem főszereplőjére is érvényesek, aki különleges letisztultsággal és líraisággal tölti meg alakját. Bajor nem eljátsza, jelen van Margit kicsinyességet túllépő humanista karakterében. Mind dramaturgiájában, mind színészvezetésében erősen érződik a filmen a „színháziasság”, ám, ha ezen felülemelkedünk, akkor érdekes és parabolisztikus narratívával kapcsolódhatunk, amelyben a korszak nagy színházi egyéniségei jelennek meg, köztük Csortos Gyula, Lehotay Árpád, a fiatal Major Tamás, Kovács Károly, Páger Antal, Karády Katalin.
Ez történt Budapesten (1944)
Hamza D. Ákos filmje olyan egyensúly a magyar film mérlegén, amely nem talált követőkre. Merre billent volna a nőtémát képviselő műfaji dramaturgia, ha a háború utáni rövid átmenet után a hazai filmet nem a szocialista realizmus, majd a szerzőiség dominálja? Az Ez történt Budapesten lehetséges alternatíva erre a kérdésre.
A mű modernségével, friss perspektíváival, feminizmusával új utakat jelöl a hazai filmtörténetben. Meghaladja a Horthy-korszak filmes sztereotípiáit, mindazonáltal helyenként még reprezentálja a „hűbéri lánc” avítt lenyomatait (ld. kegyelmes urazás). Muráti Lili különc, paradigmatikus filmes karakterei (120-as tempó, Elnökkisasszony, Fizessen nagysád, A csúnya lány, Kölcsönadott élet, stb.) előlegezik a történet főszereplőjét. Dr. Szikszai Erzsébet egy kínos manipulációs kirakós áldozata is lehetne, ám öntudatossága, ébersége, eleganciája és rafinériája megakadályozza ezt. Visszájára fordítva a nők iránti tiszteletlenséget, móresre tanítja a felelőtleneket – teszi mindezt ellenállhatatlan humorral és bájjal. Pazar dialógusok, fordulatos cselekmény, autentikus utcai felvételek, dizőzök, kávéház, emancipáció, miegymás. Ki nevet a végén? #Voltegyfeketém!