Évek óta megszokott már, hogy márciusban, a világ egyik legnagyobb műkereskedelmi vásárának, az Art Baselnek az idején teszi közzé az Art Basel és az UBS által összeállított előző évi Art Market Reportot, vagyis az utolsó teljes év összefoglaló műkereskedelmi elemzését. És bár idén a járvány miatt Art Basel vásár ugyan nincs, a jelentés azért március 16-án most is megjelent az artprice.com-on. Az alábbiakban ebből szemezgetünk néhány jellemző, érdekes és tanulságos adatot.

Kezdjük rögtön azzal: a 2020-as év természetesen semmiképpen nem nevezhető „normálisnak” a műkereskedelem szempontjából sem: a vírushelyzet miatt – mint a jelentésből kiderül – a tavalyra tervezett-meghirdetett 365 nemzetközi művészeti vásárnak 61 százalékát kellett teljesen lemondani, és a maradék jelentős részét is csak a digitális térben tudták megrendezni. A mégis – elsősorban még az év elején – élőben megvalósult művészeti vásárokon a műkereskedők teljes éves forgalmuknak átlagosan mindössze a 13 százalékát tudták realizálni, pedig máskor ezek az alkalmak jelentik a legfőbb bevételi forrásokat.

Ami a 2020-as év teljes műkereskedelmi forgalmát illeti, az a jelentés szerint 50,1 milliárd dollárt (mostani árfolyamon 15.427 milliárd forint) tett ki, ami 22 százalékos visszaesést jelent a 2019-es évi 64,1 milliárd dolláros, és 27 százalékos csökkenést a 2018-ban elért 67,4 milliárd dolláros összforgalomhoz képest. Ahogyan a tanulmány bevezetője fogalmaz:

ez a visszaesés „a 2009-es pénzügyi válság óta a legnagyobb recesszió a globális művészeti piacon”.

Ugyanakkor – mint ahogyan erről mi is többször beszámoltunk itt a Senki többet? blogban – a járványhelyzet értelemszerűen hozta magával az online piac megerősödését: a virtuális térben zajlott műkereskedés 2020-ban soha eddig nem látott, 12,4 milliárd dolláros bevételt ért el, ami kereken a duplája a 2019-es adatnak. Ráadásul ez az összeg a teljes éves műkereskedelmi forgalomnak kereken az egynegyede, ami ugyancsak rekordarány.

Ami a földrajzi elosztást illeti, az Egyesült Államok az összforgalom 42 százalékával őrzi a vezető helyét, míg az Egyesült Királyság és Kína egyaránt 20–20 százalékkal áll a második helyen. Ez tehát azt is jelenti, hogy ez a három nagy piac fedi le a világ műkereskedelmének 82 százalékát, és az összes többi terület osztozik a maradék 18 százalékon.

Az árverés vezetője ezúttal a közönség tagjai helyett monitorokon kapta az ajánlatokat – forrás: Sotheby’s

Ami a műkereskedelem egészén belül a talán leglátványosabbat, a nyilvános aukciók területét illeti, ott a képző- és a dekoratív művészeti alkotások, valamint a régiségek éves összforgalma 2020-ban 17,6 milliárd dollárt tett ki, ami 30 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi ilyen árverési bevételek összege. Az árverezőházak magáneladásai viszont 3,2 milliárd dollárra nőttek – ez 36 százalékkal több, mint 2019-ben volt –, így az aukciós cégek éves összbevétele azokkal együtt elérte a 20,8 milliárd dollárt. Az árverések piacán Kína megelőzte az Egyesült Államokat: a távol-keleti ország 36 százalékos aukciós részesedésével szemben az USA „csak” 29, az Egyesült Királyság pedig 16 százalékot tudott elérni (vagyis a „három nagy” itt is 81 százalékot hasít ki a tortából).

Ami a művészeti korszakok szerinti megoszlást illeti, ott az aukciós piac legnagyobb arányú bevételét, 55 százalékot a háború utáni és a kortárs művészeti alkotások eladása hozta, ha pedig az úgynevezett modern műveket is hozzávesszük, akkor az arány már 81 százalék.

A korábban domináns impresszionista-posztimpresszionista művek aukciós forgalma viszont 2019-hez képest éppen a felére esett vissza.

Az árverésekkel szemben a galériás eladások – az egy évvel korábbiakkal összevetve éppen 20 százalékos csökkenést mutatva – 29,3 milliárd dollárt „termeltek” világviszonylatban. A visszaesés ellenére is azonban a kereskedők 28 százaléka a felmérés szerint jobb évet zárt, mint 2019-ben. Ennek oka mindenekelőtt a működési költségek jelentős csökkenése (például a vásárdíjak megspórolása) volt.

És végül érdemes lehet megjegyezni azt is, hogy a művészek éves összbevétele szerint összeállított Top500 lista első tíz helyén – amelyet Pablo Picasso vezet a 2020-ban eladott 3396 alkotásáért kifizetett 245.390.299 dollárral – öt kínai alkotó szerepel; az első négyben pedig mindjárt három. A legjobban „teljesítő” élő művész pedig az ötödik pozícióban David Hockney, akinek 499 eladott munkájáért összesen 131.766.438 dollárt adtak a gyűjtők.

Ami pedig az idei évre szóló várakozásokat illeti: a felmérésben részt vevő kereskedők 58 százaléka idén a forgalom javulására, 27 százalékuk stagnálásra, 15 százalékuk pedig további visszaesésre számít.

(A teljes tanulmány itt tekinthető meg.)