Janis Joplin csodálatos dalát, amelyben a fiatalon elhunyt énekesnő amiatt kérlelte az Urat, hogy ugyan nem akarna-e neki venni egy Mercedes-Benzt, alighanem mindenki ismeri. Most viszont napvilágra került, hogy valaki néhány hete egy titkos árverésen tényleg megvett egy Mercedest, ráadásul olyan áron, amennyit eddig még soha egyetlen autóért sem adtak. Sőt, más műalkotásért sem nagyon.
A német Mercedes-Benz autógyár május 19-én bejelentette, hogy a hónap elején egy zártkörű árverésen – amelynek lebonyolítására a járművek aukcionálásával foglalkozó RM Sotheby’st kérték fel – Stuttgarti központjukban eladták az 1955-ben összesen két példányban legyártott Mercedes 300 SLR Uhlenhaut Coupe egyikét. A nem akármilyen gépkocsiért a legnagyobb titokban meghívott potenciális vásárlók 50 millió eurós kikiáltási árról kezdhettek licitálni, és a nyertes ajánlat végül nem kevesebb, mint 135 millió euró (143 millió dollár; 51,918 milliárd forint) lett.
Ezzel az ezüst színű sportkocsi nemcsak a mindeddig valaha legdrágábban eladott autó lett, de egyúttal a világon a tizenhatodik legdrágább bármilyen műtárgy,
a nyilvános árverésen elkeltek között pedig a hatodik. „Természetesen” minden ennél többért elkelt valamennyi tétel kizárólag egy-egy különlegesen kvalitásos, művészettörténeti szempontból is kiemelkedő festmény, olyan alkotóktól, mint Leonardo da Vinci, Willem de Kooning, Paul Cezanne, Paul Gauguin, Jackson Pollock, Andy Warhol, Rembrandt, Mark Rothko, Picasso, Modigliani, Gustav Klimt, vagy Roy Lichtenstein. Az autó ezzel az árral ráadásul olyan művészek munkáit utasította maga mögé a világ műkereskedelmi toplistáján, mint például Francis Bacon, Alberto Giacometti, Edward Munch, Claude Monet, Jean-Michel Basquiat, vagy éppen Sandro Botticelli… és, ahogyan mondani szokták, persze még sokan mások.
Ezt megelőzően a világ legdrágább autója egy 1963-ban, összesen harminchat példányban gyártott Ferrari 250 GTO 4153 GT volt,
amelyet 2018 májusában egy magánüzlet keretében vásárolt meg David MacNeil autóversenyző, a világ egyik legnagyobb autógyűjtője (akinek a vagyonát a Forbes egymilliárd dollárra becsüli), a hírek szerint 70 millió dollárért. Nyilvános árverésen viszont „csak” 48.405.000 dollárt adtak legtöbbként 2018 augusztusában az RM Sotheby’snek a kaliforniai Montereyben rendezett aukcióján egy 1962-es Ferrari 250 GTO 3413GT-ért.
A Mercedes-gyárban 1955-ben készítették el a 300 SLR Coupe – a neve ellenére keménytetős – , felfelé nyíló „szárny”-ajtós prototípusát, méghozzá mindjárt kettőt, és azokat a gyár akkori fő tervező-mérnökéről, Rudolf Uhlenhautról nevezték el. A sportkocsi azonban soha nem került sorozatgyártásra, vagyis ezen a két példányon kívül – amelyeket aztán a további sportautók tervezése során használtak fel különböző próbákhoz – nincs is belőle több, ezek pedig több mint fél évszázada a gyár múzeumában, az úgynevezett Mercedes-Benz Classic kollekcióban álltak a több mint ezer további Mercedes-gépkocsit őrző gyűjteményben.
A gyár azt is közölte, hogy a kevés számú, és teljes titoktartás mellett meghívott potenciális vásárló közül a végső ajánlatot egy ismert autógyűjtő, „a brit autóipar egy jól ismert alakja” tette, aki azt is vállalta, hogy bizonyos alkalmakkor a nagyközönség számára is láthatóvá fogja tenni új szerzeményét.
A cég emellett azt is bejelentette, hogy a bevételből egy Mercedes-Benz Alapot hoznak létre, ami a környezetvédelem, ezen belül is a szén-dioxid-mentesítés témájában tanuló, illetve kutató fiatalok számára fog ösztöndíjakat folyósítani.
A Mercedes 300 SLR Uhlenhaut Coupe másik példánya pedig természetesen továbbra is a gyár múzeumában várja az autócsodák iránt érdeklődőket. Akik most már azt is tudhatják, hogy – legalábbis valakinek – mennyit is ér ma egy ilyen oldtimer-csoda.
