• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Senki többet? Kiállítás

Leonardo Salvator Mundijának még a másolata is milliókat ér

Szerző: Martos Gábor2022. december 4.
Facebook Twitter E-mail

Aki figyelemmel követi a világ műkereskedelmének történéseit, az nyilván álmából felébresztve is tudja, hogy jelenleg minden idők legdrágább műalkotása az a Leonardo da Vincinek tulajdonított Salvator Mundi című festmény, amelyért kereken öt éve, 2017 novemberében a Christie’s New York-i árverésén több mint 450 millió dollárt fizetett ki a licitek nyertese. A világhíressé vált – bár azóta nyilvánosan senki által nem látott – képnek most egy másolata szerepelt egy párizsi árverésen, és ha az akkorihoz nem is mérhető, de szintén igencsak szép sikerrel.

Az öt évvel ezelőtt kalapács alá került, 1500 körül festett Salvator Mundi (A világ üdvözítője, vagy A világ megváltója) című festményt – amelynek fordulatos történetét 2020. július 31-én egyszer már röviden összefoglaltuk itt a Senki többet? blogban, többek között például hogy 1958 júniusában a Sotheby’s londoni árverésen még csak potom 45 fontért kelt el, igaz, akkor még nem tekintették Leonardo da Vinci (1452–1519) munkájának – a tudomány akkori álláspontja szerint a reneszánsz polihisztor saját kezű alkotásaként kínálta árverésre a Christie’s árverezőház 2017 novemberi New York-i aukcióján. A kikiáltási ára 70 millió dollár volt, innen ment fel az értéke a licitek – elsősorban is két telefonon versengő egymást rendre felülmúló ajánlatai – során egészen a 400 millió dolláros leütésig, vagyis a jutalékokkal együtt a végső, 450.312.500 dolláros (119,462 milliárd forint) vételárig.

Mivel mindaddig – és egyébként azóta sem – ennyi pénz soha senki nem fizetett ki egy műalkotásért, a világnak a műkereskedelem iránt fogékony része igencsak felbolydult a hír hallatán. A Louvre például azonnal bejelentette, hogy mindent megtesznek azért, hogy az új tulajdonos kölcsönadja a festményt a múzeum 2019-re, Leonardo halálának ötszázadik évfordulójára tervezett nagyszabású kiállítására (annál is inkább, hiszen a Savator Mundit sokan előszeretettel emlegetik úgy, mint a Mona Lisa „férfi-párját”).

A Leonardónak tulajdonított kép leütése 2017 novemberében – forrás: Christie’s
A Leonardónak tulajdonított kép leütése 2017 novemberében – forrás: Christie’s

Nos, a párizsi kiállítás lezajlott, ám a Krisztus-portré nem volt benne látható. Hírek szerint a távolmaradásának az volt a végső oka, hogy a múzeum szakemberei a képet csak „Leonardo da Vinci és műhelye” attribúcióval állították volna ki (vagyis nem ismerték el teljes mértékben a mester egyedüli szerzőségét), ám a kép tulajdonosa, Mohammed bin Salman bin Abdulaziz Al Saud (1985) szaúdi koronaherceg – ha már ennyit fizetett érte – ragaszkodott ahhoz, hogy a művet egyértelműen Leonardo, és csakis az ő munkájaként szerepeltessék. Mivel nem tudtak dűlőre jutni, a kép nem került be a tárlatra, sőt 2017 novemberi megvásárlása óta teljesen eltűnt a nyilvánosság elől. (A részletekről lásd a már említett korábbi cikkünket.)

Leonardo da Vinci (?): Salvator Mundi – forrás: Christie’s
Leonardo da Vinci (?): Salvator Mundi – forrás: Christie’s

Mindenesetre a Louvre évfordulós kiállításának a katalógusában Vincent Delieuvin (1978) francia művészettörténész, az itáliai festészet egyik legalaposabb ismerője tanulmányában Leonardo Salvator Mundijának huszonkét ismert másolatát sorolta fel, köztük azt a 63×51 centiméteres, 1600 körül, nyárfatáblára készült festményt is, amelyet most november végén a Christie’s párizsi aukciósházában kínáltak eladásra.

Tekintettel az „eredeti” kép elkészülése óta eltelt száz évre, azt bizton állíthatjuk, hogy ehhez a festményhez sem Leonardónak, sem az ő műhelyének már nem lehet köze, így a katalógusban Salvator Mundi Leonardo da Vinci után címmel jelölt, szerzőként „Itáliai iskola, 1600 körül” megnevezéssel szerepeltetett tételt a ház előzetesen mindössze 10.000–15.000 euróra becsülte.

Ismeretlen művész: Salvator Mundi Leonardo da Vinci után – forrás: Christie’s
Ismeretlen művész: Salvator Mundi Leonardo da Vinci után – forrás: Christie’s

A festményért azonban – erősen sérült állapota ellenére is – komoly licitharc bontakozott ki, amelynek végén a győztes 1.062.000 euróért mondhatja magáénak a képet, amely így tehát végül az alsó becsértékhez képest 106,2-szeres, de a felsőhöz mérve is 70,8-szoros értékemelkedéssel talált új tulajdonosra. Márpedig ekkora áremelkedés nem sűrűn fordul elő a világ aukciósházaiban. (Az árveréseken történt kiemelkedően nagy licitemelkedésekről 2019. június 24-én írtunk összefoglalót a Senki többet? blogban.) Vagyis ha a végösszeg ezúttal nem is, a tétel sikerre azért most, öt év után mégiscsak megint „világraszóló” lett egy újabb Salvator Mundi-eladás esetében.

rekord árverés leonardo da vinci leonardo salvator mundi
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzés(kicsit) tophuszas
Következő bejegyzés Kiosztották a Szegedi Nemzetközi Hárfaverseny díjait

Ajánlott Bejegyzések

Polgár Judit nemzetközi sakknagymester és Havadtőy Sámuel, Yoko Ono képzőművész egykori élettársa performansza - fehér mezőkön fehér bábukkal játszanak egy sakkpartit - a Magyar Nemzeti Múzeum A háborúnak vége! Ha akarod - Tribute to Yoko Ono című kamarakiállításán forrás: MTI/Lakatos Péter
Intermezzo

Polgár Judit sakkozott Yoko Ono egyik műalkotásával

2023. február 5.3 perc olvasás
El Greco: Angyali üdvözlet, 1600 körül - Fotó: Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria / Szántó András
Intermezzo

Hosszabb nyitvatartás a Szépművészeti Múzeum El Greco-kiállításán

2023. február 5.2 perc olvasás
Antal Csaba és Jókai Ági
KultúRecept

Tényleg taposunk a szerzőkön? – Antal Csaba a KultúRecept Portréjában

2023. február 4.1 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.