Többször írtunk már itt, a Senki többet? blogban egy-egy jelentős magángyűjtemény híres darabjainak árverezéséről, amely esetekben azonban az azokat éppen áruba bocsátó tulajdonosaikról a legtöbben még csak soha nem is hallottak. Most viszont egy olyan valaki válik meg hatvan éven keresztül épített művészeti kollekciójától, akit mindenki ismer: a 87 éves francia filmsztár, Alain Delon nyolcvannégy műtárgyáért június 22-én a Bonhams párizsi árverésén szállhatnak harcba mindazok, akik szeretnének maguknak egy-egy (vagy akár több) darabot a színész korábbi életéből. És persze meg is tudják fizetni…
Alain Delont (1935), a múlt század második felének egyik legsármosabb európai filmsztárját alighanem mindenki ismeri, ám azt talán kevesebben tudják, hogy a francia színész a jól megfizetett munkáival megkeresett pénzéből rendszeresen vásárolt különböző műtárgyakat. Első rajzát még 1964-ben vásárolta Londonban, majd attól kezdve csaknem hatvan éven át folyamatosan, szinte napjainkig bővítette a gyűjteményét.
Igaz, közben festményei egy részétől – elsősorban a kortárs anyagtól – már 2007-ben megvált, 2016-ban pedig jelentős bor-, óra- és fegyverkollekcióját is árverésre bocsátotta, de még így is maradt a birtokában jó pár, nem is akármilyen műtárgy. Most viszont úgy döntött, hogy ezektől is megválik; mint mondja, nem akarja, hogy halála után ezt a gondot majd az örököseinek kelljen magukra venniük.
Június 22-én a Bonhams párizsi árverezőházában tehát nyolcvannégy tételt visznek kalapács alá a Delon-gyűjteményből, és az előzetes becsértékek szerint a ház akár 4–5 millió eurós bevételre számít.
A legmagasabb összegre, 600.000–800.000 euróra (222,5–296,8 millió forint) Raoul Dufy (1877–1953) La baie de Sainte-Adresse (A Sainte-Adresse-i öböl) című 1906-os festményét tartják. Delon egyik kedvence volt Jan Josefsz. van Goyen (1596–1665) németalföldi festő, akitől három kép is van a kínálatban. Ezek közül az egy falusi csatornán evező férfit megörökítő rajzért 30.000–50.000 eurót (11,1–18,5 millió forint) remélnek.
A festmények és rajzok mellett számos szobor – főleg állatfigurák – is van a kollekcióban, köztük Delon egyik kedvenc műtárgya, az olasz szobrász, Rembrandt Bugatti (1884–1916) párducot ábrázoló bronzöntvénye, amely 250.000–300.000 eurós (92,7–111,3 millió forint) becsértékkel várja a liciteket.
Delon egyik első nagy sikerét Luchino Visconti 1963-ban bemutatott A párduc című filmjében aratta, amelynek cannes-i bemutatóján a film rendezője és főszereplői egy pórázon vezetett élő párduccal jelentek meg. Delon lánya, az ugyancsak színész Anouchka (1990) most elmondta, hogy a kalapács alá kerülő Bugatti-szobor háta azért van annyira kifényesedve, mert apja akárhányszor elment mellette, mindig végigsimította.
Egykor Anouchka gyermekkori hálószobájának a falán lógott az az Edgar Degas-rajz, amelyik egy balett-táncosnőt ábrázol. Ennek becsértéke 80.000–120.000 euró (29,7–44,5 millió forint) között van.
A további kínálatban még olyan további remekművek is találhatók, mint Albrecht Dürer egy metszete (50.000–70.000 euró), Veronese rajza (40.000–60.000 euró), három Rembrandt-grafika (7000–10.000 euró), Giovanni Battista Tiepolo egy metszete (8000–12.000 euró), Kees van Dongen jelenete (20.000–30.000 euró) vagy éppen az orosz Alekszej Javlenszkij egy női portréja (40.000–60.000 euró).
Persze Delon előszeretettel vásárolta honfitársai alkotásait is: a francia mesterek munkái közül most bárki megveheti – mások mellett – Théodore Géricault három képét (30.000–50.000 euró), Eugene Delacroix 1825-ben készült lófestményét (400.000– 600.000 euró), Aristide Maillol rajzát (4000–6000 euró), Maurice Utrillo jelenetét (3000–4000 euró), Matisse egy aktvázlatát (40.000–60.000 euró), vagy éppen Corot, Millet, Daumier, Pissarro vagy Jean Cocteau műveit.