Az elmúlt hétvégén fejeződött be a világ egyik legjelentősebb nemzetközi műkereskedelemi vására, az Art Basel Miami Beach idei rendezvénye, amelyen 28 ország 286 galériája kínálta a gyűjtőknek a legváltozatosabb képzőművészeti portékát. És ha az ilyen vásárokon általában nem is születnek akkora összegű – néha nyolc-kilenc számjegyű – eladások, mint esetenként egy-egy árverésen, azért ezeken is gyakran köttetnek komoly adásvételek. Néha akár egészen bizarrak is.
- hirdetés -
Az idei Miamiben rendezett Art Baselen, az 1970-ben alapított hagyományos európai rendezvény 2002 óta működő amerikai „fiókvásárán” például a legmagasabb összegű nyilvánosságot kapott üzletben (vagyis ennél akár lehetett drágább eladás is, csak azt éppen nem tette közzé az adott galéria) 4,75 millió dollár (1,852 milliárd forint) cserélt gazdát: ennyit adott ugyanis valaki a Hauser & Wirth Gallery standján David Hammons Untitled (Cím nélkül) „című” művéért. Csak összehasonlításul: az idei éve legdrágább műalkotásáért, René Magritte szürrealista festő L’empire des lumières (A fények birodalma) című, 1954-ben festett vásznáért novemberben a Christie’s New York-i árverésén 121.160.000 dollár (47,030 milliárd forint) fizetett ki a licitek nyertese.
Miamiban a második helyre Kuszama Jajoi japán művész 3,5 millió dolláros (1,364 milliárd forint) festménye került, majd két 2,5 millió dolláros (974,8 millió forint) adásvétel következik: ugyancsak a Hauser & Wirthnél ennyit adtak George Condo egy idén festett női portréjáért, valamint Thaddaeus Ropac standján a német Georg Baselitz Dresdner Frauen – Die Elbe (Drezdai nők – Az Elba) című, 1990/2023-as datálású munkájáért. Utóbbi galéria emellett 2,3 millió dollárért (896,8 millió forint) adta el Robert Rauschenberg egy 1990-es alkotását, és nagyjából ugyanennyi volt David Hammons munkájának vételára is a White Cube Gallerynél, míg Noah Davis festménye David Zwirneréknél kereken 2 millió dollárért (779,9 millió forint) került új tulajdonosához.
H. R. Giger szobra a Mai 36 Galerie standján az Art Basel Miami Beach vásáron – forrás: Mai 36 Galerie
Ugyancsak szép árat, pontosan egymillió dollárt (389,9 millió forint) hozott a Zürichben és Madridban is üzlettel rendelkező Mai 36 Galerie standján – ahol többek között Thomas Ruff, Robert Mapplethorpe, Matt Mullican és John Baldessari munkáit is kínálták – H. R. Giger egy szobra. A Hans Rudolf Giger néven 1940-ben született (és 2014-ben elhunyt) svájci művészt ha talán nem is sokan ismerik, de azt mindenki tudja, hogy kiről van szó, aki valaha látott egyetlen filmet is az 1979-ben Ridley Scott rendező fejében megszületett Alien-univerzumból. Az első filmben ugyanis a Nostromo űrhajó legénységét az egy Ripley hadnagy (Sigourney Weaver) kivételével módszeresen levadászó nyálkás idegent Scott Giger korábbi munkái nyomán képzelte el és valósíttatta meg, amiért a tervezőművész és a speciális effektekért felelős csapat a következő évben Oscar-díjat is kapott.
Az Alien és Sigourney Weaver A végső megoldás: halál című filmben
A különleges világú svájci alkotó – miután apja akarata ellenére nem volt hajlandó folytatni annak gyógyszerészi pályáját – belsőépítészetet és ipari formatervezést tanult Zürichben, készített is bútorokat, ám 1968-tól kizárólag képzőművészként dolgozott. 1973-ban nagy sikert aratott az Emerson, Lake and Palmer rockegyüttes Brain Salad Surgery című lemezének borítójával, 1977-ben pedig Necronomicon címmel kiadta rajzainak és festményeinek első nagy gyűjteményes kötetét; ennek egy példánya került Scott kezébe a 20th Century Fox filmstúdió egyik irodájában, és Giger világát meglátva ő egy pillanat alatt megérezte, hogy pontosan ez kell neki az ekkor már javában tervezett Alien-filmjéhez. A tökéletes gyilkológép-parazita xenomorf azóta valóságos kulturális ikon lett: különböző mutációi nemcsak nyolc filmben, de számos videójátékban és a sorozathoz kapcsolódó regényekben is felbukkantak már.
Az Emerson, Lake and Palmer együttes lemezborítója – forrás: Wikipedia
Giger közben maga is egyfajta saját „univerzumot” épített a szörny köré: több bárt is tervezett különleges sci-fi-világának a látványával, saját svájci kastélyát is ebben a „stílusban” rendezte be, és számos festményt, illetve szobrot is készített az Alienekről. Ezek egyike, egy 2005-ben hat példányban megalkotott ,,Necronom” (Alien III) című, egy méteresnél is nagyobb, acélból és poliésztergyantából megformált alak kelt el most Miamiban egymillió dollárért, ami igencsak szép összeg ahhoz képest, hogy Gigernek eddig nyilvános aukción alighanem a legmagasabb ára az a 225.000 svájci frank (akkori árfolyamon 229.583 dollár) volt, amennyit – 40.000–60.000 frankos becsérték után – 2017 októberében adtak a Landschaft X (Tell ’73) (Táj X – Tell ’73) című, 1972-ben született nagyméretű (140×200 centiméteres) festményéért a Christie’s zürichi árverésén.
H. R. Giger: Táj X – Tell ’73 – forrás: Christie’s
