Folyamatos megújulása dolgoknak nyújt örök mivoltot jónak. Danny Michel tudja mi kell ho’, miként kell dalhoz nyúlni hogy, emberben fel-feltoluljon hosszúkellemes mindenvilág.
Félrebiccent kéjöröm, testbenhordott hangelcsuklás, háromsoros ezerség. Nemszokott felállása dolgoknak hihetetlen forró közelségből szelíd fontossággá váló továbbélésében vágyott megnyílatás. Átadása maradó tudomása őnek meg énnek. Mi kor vezetőd végig mai dal ötpercén, újrafogott Szomorún húrolva ének dzsesszel búörömmel bőr alá maradón.
Megnyugtató fellángolás végigélt fennek és néha lennek szólalnak benne szinkronhangon lélekközelséghez. Nyers őszinte belemondás arcba merevül kellemestáncként öleltmosdózás. Jófajta örök ez.
