Mekkora művészet már utánozni valamit, és azt originálisként pénzzé tenni (pl. stream)?! Mondjuk az az ökör, aki Spotify-on vagy Apple Musicon Maja Spencerre kattint.
- hirdetés -

Ám persze de talán netán bizonyára van olyan, akinek az tetszik, ha mindenféle belső művészeti átélés, semmiféle alkotói érzést nem belefejtve, csupánilag valamike utánzás nyújt értéket — és ez sem megvetendő.
Na, utóbbiak számára pont ideális mai Szomorú, hisz dalrakattintók egészen zseniális reprót kapnak az eredeti vasárnap-hangzásvilágból hivatkozott előadó által. Recseg a recc, zártak a hangzók, ondolált a frizurahang, kisfekete a közhelygönc. Nyalánknyit sem módosított billió holiday-i zenei alap nyújt biztonságos táncrudat a hárompluszperc önnönöröméhez orátornak, semmi vagabund sajátosság a recept itt. Fikkantható minden mellett mégis van varázsa lánynak, szuggesztív akármilyensége áttör az ötlettelen feldolgozásán.
Hosszan lehetne még ambivalenciázni e kontenten, de inkább ki-ki ízlésvilágára bízva eresztem kolumnanyilvánosság tengerére a dalt, értékelje mindenki saját szűrőjén megfelelőre azt.