Szájbarágós brutkóra koreografált dallamvideó próbálja lelkileg helyre tenni bennünk Szomorút úgyis, hogy az totál nem is akar, illetve nem is azt kíván jelenteni amit. Ha nem véled világosnak e sorokat se érezd hogy te lennél kevéssé kiegyensúlyozott betűértő, csupán visszaadni kívánja a mai feldó értelmetlenségét.
Ám vonatkoztatva látványuniverzumtól el, aka csukott szemekkel ad némi újdonságot (bár nem kevésbé több koherenciát vonva magával) a dalközép: beleszinti nyolcvanasévek borzasztó krimijeinek izgalmifaktort erősíteni hivatott akkordjainak butított változata kapott szerepet a hangszerelésben valamiért. Mindent egybevetve tán érthető, illetve levonható következtetésként, hogy a fullkatyvasz mindenféle mi felvélhető a The Sedona Effect Gloomyjában, ad némi összkonzisztenciát: nevezhetjük röhejesen fölöslegesnek.
Suttogó erőszakossággal adott szöveg elő is erősíti előbbi tézist, totál torokhang kellemetlenfájdalma áthatja hallgató csontjaiig hatoló blaszfemikusságát az egész klipnek. Ennyire naturális insturmentálbetétekkel bolondított szakasztalanságot is ritkán hordoz a világháló – már-már szerethetőségig butított hülyéneknézéssel hódító majdnégyperc.
Atyaég mennyi értelmetlen mondatot lehetne még rittyenteni mai vasárnap margójára illusztrálva azt! Hagyjuk is abb’
