Elvesztett hangok, el nem énekelt dalok, túl kevés megmaradó – de – örök emlék.
Tolulnak gondolatok, keresve kellemes Szomorút. Nehezen lelhető akármi is, mi fogható keletkező űr töltéséhez, meg mert minden talán másodharmadsokadlagos most. Keresed, ami legalább kicsit is, amitől talán vesztett nagyonsok hiányfájdalma kicsit enyhül. És a nagyonklassz is kevés. És sokáig annak maradónak gondolod most. Persze majd enyhül és majd csak egyre kevesebbszer gondolsz rá. De akkor mindig tudni fogod, hogy mit nem kaptál még meg általa. Vesztés van. És a kis kapások most még nem elegek.
