Totális újraértelmezése Szomorúnknak ez, de igazából nem is, mert mint tudható e verzióról, hogy nem is ember énekel vagy zenél, hanem full mesterséges intelligencia által életre keltett akármiféle lányformációt briefelt Weiler Péter, és nem rejti véka alá, miként az egész Pink Delta projektje inkább társadalmi kísérlet egy soha meg nem valósult elképzelésről. Össze is akadt narratívailag a mindig trash Tereskovával, aki megszólítva érezte magát, nem teljesen jogosulatlan.
- hirdetés -
Mindenesetre kölcsönzött sorok magyarázzák helyettem is, hogy „és pont egy ilyen lemez hiányzott 1987-ből […] az album nemcsak fantáziálásokkal van tele, hanem kis reáliákkal is, ott van például a Szomorú vasárnap című lakótelepi életkép… Van valami ebben a napban, /ami különösen szar / és megmagyarázhatatlan. / Talán, hogy nincs mit csinálni, / Max a Fülesben képeket összepipálni. / Lehet, inkább írok egy számot, / Valami lopott címmel hátha jó lesz…”
Művészeti projektek nagy kedvelőjeként örömmel hallgathatod az „önironikus önreflexivitás, és ezt hajtja tovább a Bebasztam című punk helyzetjelentés is: Be vagyok baszva, legyen ez a refrén, ja, legyen ez. / Szóval be vagyok baszva / be vagyok baszva. / Holnap nem fogok emlékezni / semmire, ezt a számot sem én írtam…” típusú rigmusok között a seressi metamorfózist, ugye.
