Papageno Radio
- hirdetés -
Folk Krulik Zoltán: „Számos rejtőzködő kincset találtam Ady életművében”

Krulik Zoltán: „Számos rejtőzködő kincset találtam Ady életművében”

Budapest éjszakája szól címmel megjelent a Makám új lemeze. A korongon a száz éve elhunyt Ady Endre tizenhét megzenésített verse szerepel, amelyet a 35 éve alakult csapat tavasszal élőben rögzített. Az album bemutatója november 16-án lesz a Fonó Budai Zeneházban.

- hirdetés -

„Megtaláltam a magam Adyját, és azt hiszem, ez a lemez is megmutatja az ő gazdagságát. Azt is, hogy mélyen istenhívő volt, emellett csodálatos szerelmes verseket írt, politizált, magyarsága fontos témája volt. Mindenkivel harcolt, még a halállal is” – fogalmazott Krulik Zoltán, a Makám vezetője, dalszerzője, gitárosa, énekese. A Makám Ady-műsora a bécsi Collegium Hungaricum felkérésére, a költő halálának századik évfordulója alkalmából született; idén januárban a magyar kultúra napján tíz dalt mutattak be az osztrák fővárosban.

- hirdetés -

„Ady legismertebb, nagy versei közül azokat vettem elő, amelyeket én is nagyon szerettem, és úgy gondoltam, hogy jól fognak szólni zenekari kísérettel. Így készült el például az Őrizem a szemed és a Párisban járt az ősz. Másrészt számos rejtőzködő kincset találtam Ady életművében, amelyek nincsenek benne a köztudatban, de fontosnak éreztem feldolgozni” – mondta Krulik Zoltán. Hangsúlyozta, hogy Ady zeneisége nagyon gazdag volt, ezért az ő megoldásaiban is benne van a népzene mellett a kortárs zenétől a rock and rollig, a heavy metálig számos stílusjegy.

Ady-verseket már a költő életében zenésítettek meg, zongorára írt ezekből dalokat Reinitz Béla, és a civilben vaskereskedő Beretvás Hugó is engedélyt kért Adytól, hogy a Royal Orfeumban bemutassák megzenésített verseit.

Ide kapcsolódik:
Az Ady-versek első megzenésítője és leghűségesebb előadója

A címadó Budapest éjszakája szól a kevésbé ismert Ady-versek közé tartozik. A zenész elmondta, hogy Adyhoz hasonlóan vidékről került fel a fővárosba és bár a lelke mélyén ma is vidékinek érzi magát, nagyon szereti Budapestet.

„Ady utálta Budapestet, ez kiderül a leveleiből, de a Budapest éjszakája szól című versében nagyon finoman fogalmaz. Bár a pesti értelmiség rajongott érte, kisebbségi érzése volt, voltak olyan körök, amelyek felé mindig vidékinek érezte magát.”

Érdekes, hogy amit ebben a versben leír, az lüktet ma is a hétvégi budapesti szórakozóhelyeken, a belvárosban.”

Az anyag az idén 35 éves Makám első koncertlemeze. „Májusban tizennyolc megzenésített Ady-verset játszottunk el a Nyitott Műhelyben. Az előadást egy későbbre tervezett DVD miatt rögzítettük több sávra, az Ady-anyagot stúdióban akartuk felvenni, le is foglaltunk egyet erre a célra. Aztán meghallgattam a nyersen megkevert hanganyagot, ami annyira megtetszett nekem és a zenekarnak is, hogy úgy döntöttünk, ezt fogjuk használni a lemezhez. A számok közötti beszédet és a közönségzajt kivettük belőle, de megmaradt az élő zene spontaneitása” – idézte fel Krulik Zoltán.

A lemezanyagot a Makám november 15-én pénteken a Pestújhelyi Közösségi Házban is eljátssza, de a fő bemutató másnap, november 16-án lesz a Fonó Budai Zeneházban, ahol az együttesben Krulik Zoltán mellett Magyar Bori (ének), Kuczera Barbara (hegedű, ének), Vázsonyi János (szaxofon), Bata István (basszusgitár) és Varró Zoltán (ütőhangszerek) áll színpadra.

A Makámot a magyarországi világzene egyik úttörőjeként szokás emlegetni, szintetizált és több kultúrából hozta össze egyedi muzsikáját. Az együttes szellemi elődjének tekinthető Creativ Studio Öt (C.S.Ö.) 1975-1980 között működött, 1980-tól 1984-ig Makám és Kolinda néven létezett Krulik Zoltán zenekara, amely 1984-ben lett Makám és azóta több mint húsz stúdiólemezt készített. Az együttes első nyolc-tíz évére alapvetően az improvizatív kamarazene és a strukturalista minimál zene volt jellemző. A Makám a kilencvenes évek közepén a szabad zene felé mozdult el, az ezredfordulóra a magyar népzene archaikus dallamait ötvözte addigra már kialakult jellegzetes formáival, majd következtek az etnoalapú saját szerzemények és szövegek.

Az elmúlt néhány évtizedben mások mellett a Kaláka, Novák János és Fekete-Kovács Kornél is zenésített meg Ady-verseket, néhány közülük (Ne lássatok meg, A ló kérdez, A te melegséged, Adja meg az Isten) most új muzsikával a Makám lemezére is felkerült.

(Via MTI)

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.