Szeptember első hétvégéjén gazdag programkínálattal invitálja Martonvásárba a népdalt tematizáló, ingyenes Trilla fesztivál az érdeklődőket. Liber Endrét, a fesztivál megálmodóját arról kérdeztük, hogy miért érdemes ellátogatni a „népdal alternatív ünnepére.
– Fellépőitek, többek között a Borbély-Dresch Quartet, az Anima Sound System, a Cimbalomduó és a Dalinda is a maga módján mind átdolgozza a népi hagyományt. Mi ad érvényességet ennek a tradíciónak a 21.században?
– Az okostelefonok, kütyük világában könnyen elfeledkezünk arról, hogy régen a saját szórakoztatásáról maguknak kellett gondoskodnia a falusiaknak. Vannak olyan dallamaink és dalszövegeink, amelyek sokszáz évesek, de mondanivalójuk érvényessége, a dallamok esztétikai vonzereje nem csökkent az idők során. Az ének és a tánc olyan ősi eszköz a kezünkben, amivel elűzhetjük a hétköznapok gondját, a dalszövegekkel kifejezhetjük aktuális érzelem és gondolatvilágunkat.
Így volt ez ezer évvel ezelőtt, és így van ez manapság is. A program összeállításánál igyekeztünk megmutatni az élő hagyományban rejlő lehetőségeket, és hogy mennyi alkotói irányba lehet elindulni a zenei hazából. A népzene, az etnojazz, az improvizatív világzene és a népzenét az elektronikus zenével vegyítő kísérletező műfajú zene egyaránt jelen lesz a fesztiválon. Kiemelném a péntek esti Betyárjátékot, amely Szomjas György etnográfiai ihletésű filmjeinek képi világával, Ferenczy György és zenekarának virtuóz játékával és az ország legjobb néptáncosainak ötletdús, látványos kosztümökben előadott koreográfiáival lebilincselő előadást ígér.
– Miért éppen Martonvásár?
– Ezer szállal kötődöm Martonvásárhoz, itt nőttem fel, szeretem a várost és a benne élőket. Ráadásul itt találkoztam a néptánccal és a népzenével még általános iskolás koromban, zenei tagozatosként. A város szíve teljesen megújult az elmúlt években. Az új városközpont gyönyörű épített és természeti környezetben, a Brunszvik-kastély parkjának tőszomszédságában kapott helyet. Nagyon inspiráló tehát a környezet, nekünk már csak az volt a dolgunk, hogy odaillő, színvonalas programokat álmodjunk bele ebbe a csodába.
– Mitől családi fesztivál a Trilla? Mit kaphatnak a gyerekek a népdaloktól?
– Olyan produkciókat, műhelyeket hívtunk meg, hogy érdemes legyen családostul Martonvásárra jönni ezen a későnyári hétvégén. A mesekoncerteken (Hangoló, Klárisok) a gyerekek játékos formában, bevonódva találkozhatnak népi kultúrával. Az óvodás és kisiskolás korosztálynak ezek az élmények segítenek a közösséggé kovácsolódásban, egymás megismerésében. A népdalok éneklése és a tánc fejleszti a mozgásukat, beszédkészségüket, memóriájukat is, és általuk létrejön egy közös tudásbázis, amit bármikor elővehetnek egymás közt. Mindebből azok is kaphatnak ízelítőt a Trillán, akik egyébként nem mozognak otthonosan ebben a közegben. A családi programok minden korosztályt megszólítanak, a koncertek után pénteken és szombaton is táncház lesz, ahol a felnőttek mulathatnak, ameddig bírják.
– Mennyire célja a fesztiválnak a zenei nevelés? Mi a Trilla misszója?
– Ahogy a családi programok egyfajta játékos, fejlesztő irányultságú bevezetőként szolgálhatnak a népi kultúrába, a fesztivált kísérő konferencia is a zenei neveléshez kapcsolódik, csak felsőfokon. A Lajtha László Nemzetközi Népzenei Konferencián szombat délelőtt a Lajtha életmű elismert kutatóinak előadásaiból ismerhetjük meg a kiváló zeneszerező, népzenegyűjtő és kultúrdiplomata gazdag szellemi hagyatékát. Délután, a nemzetközi szekcióban a felsőfokú hangszeres népzeneoktatás jó gyakorlatait járjuk körül, ír, görög, finn és magyar előadókkal. Gyakorlati célunk is van ezzel, a külföldi egyetemekkel összefogva egy nemzetközi folkfesztivál magyarországi beindítását tervezzük 2022-től.
