Nemcsak a budapesti híreket kívánják elvinni az ország más tájaira és a határon túlra, hanem az ottani kulturális értékeket is meg akarják osztani a közönséggel. Dér Ágnes, az M5 csatornaigazgatója szeretné a személyes kapcsolatokat is erősíteni, ezért stábjuk nyáron már több helyszínről élő adással jelentkezik. Annak szintén örülne, ha a szimfonikus zenekarokkal szorosabb kontaktus születne, ezért arra biztatja az együtteseket, bátran jelentkezzenek náluk programjaikkal, különleges koncertjeikkel, hiszen műsorfolyamukban kiemelt szerep jut a komolyzenének. Úgy látja, a kulturális adók között az M5 unikális feladatot lát ez, hiszen a csatornán az oktatás és az ismeretterjesztés mellett a kultúra is megjelenik. Az új adó vezetőjével az eddigi időszakról, valamint a tervekről és a célokról beszélgettünk.
A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide.
– Hogyan látja a csatorna elindulása óta eltelt időszakot? Mennyire sikerül a teljes kulturális palettát megmutatniuk?
– Fél éve működünk, nagyon rövid idő alatt kellett előkészíteni, elindítani az M5-öt. Ismeretterjesztés, oktatás és kultúra a három pillér, amire támaszkodik a csatorna. Magyar dokumentum- és természetfilmekkel, korosztály-specifikus edukációs műsorokkal, népszerű tudományos előadásokkal, koncert-, opera-, balett- és színházi felvételekkel, minden nap verssel és a napi kulturális hírek összefoglalójával. Rendezői filmsorozatokkal, fesztiválsikerekkel. Képzőművészeti és zenei magazinokkal. A sokszínűség megkérdőjelezhetetlen. Több mint harminc magyar nyelvű színházzal vettük fel a kapcsolatot határon innen és túl, amelyeknek egy-egy előadását rögzítjük még idén. Ez komoly vállalás és küldetés, s ezért is lényeges, hogy az M5 az alapcsomagba tartozó, ingyenes csatorna, amelyért külön nem kell fizetnie a televíziónézőknek. Februárban már jártunk a Kodály Központban, rögzítettük a Pannon Filharmonikusok koncertjét, most tárgyalunk a Miskolci és az Armel Operafesztivállal, s a Szegedi Szabadtéri Játékokkal ugyancsak megállapodtunk. Szeretnénk megszólítani a komolyzenei társulatokat is, hogy a következő évadtól már az ő programjaikkal ugyancsak tudjunk tervezni.
– Áttekintve a kínálatot, most is találni régi és új operafilmeket, zenei ismeretterjesztő adásokat a csatornán. Milyen arányokkal tervezték meg a műsorfolyamot?
– Nemcsak a komolyzenén belül osztottuk fel az időt, hanem az egész M5-ös struktúrára vonatkozóan. Az szeretnénk, hogyha egyensúlyban lennének a vidéki, a határon túli és a fővárosi programok. Persze ez nem könnyű feladat, hiszen egy vidéki felvételnek, közvetítésnek mások az anyagi vonzatai, mint mondjuk egy budapesti előadás rögzítésének. Sajnos a koncertfelvételek a legköltségesebb műfajba tartoznak, hiszen ahhoz, hogy egy hangverseny a képernyőn keresztül is hasson, több kamerára, zenéhez értő, kottaolvasó rendezőre, komoly hangtechnikai felszerelésre, keverőpultra van szükség. Ekkor még a jogdíjakról, a kották áráról nem is beszéltem… Szerencsére segítségünkre van az MTVA tudósítói hálózata, és a sok-sok partnerintézmény. Így a helyi erőforrásokat is jól tudjuk használni.
– Ma már számos intézmény készít komoly technikai igényű koncertfelvételt, gondoljunk csak például a Müpa stúdiójára…
– A MÜPA mondhatom, stratégiai partnere az M5 csatornának, akárcsak az Operaház, vagy a Zeneakadémia. Szeretnénk, ha a szimfonikus zenekarokkal szintén szorosabb kapcsolatot alakíthatnánk ki. Ezúton is kérem az együttesek vezetőit, szóljanak, jelezzék, ha kiemelkedő programra készülnek. Ha minden hangversenyt nem is tudunk rögzíteni, igyekszünk az eseményeikről hírt adni, hiszen az M5-ön naponta jelentkezik a Kulturális híradó, szombat-vasárnap pedig két-két órában a Hétvégi belépő című műsorunk. Utóbbiban sok-sok vendég, élő helyszíni bejelentkezés. Az elmúlt hetek egyeztetéseinek eredménye, hogy
a Nemzetközi Karmesterverseny médiapartnere az M5 lett,
s nyolc estén keresztül főműsoridőben közvetítjük majd ezt az évvégi seregszemlét.
– Egy korábbi interjújában beszélt arról, hogy lényeges a fiatalok megszólítása. Mit tudnak tenni azért, hogy a komolyzenei programok is eljussanak az ifjabb korosztályhoz?
– A koncertek előtt, hasonlóan a többi műsorhoz, Előszó címmel vetítünk egy felvezető kisfilmet, amely arra szolgál, hogy bennfentessé tegye a nézőket, hogy olyan apró részletekre hívja fel a figyelmet, amelyek fölött talán átsiklanának. Olyan ez, mint egy virtuális szemüveg, amivel élesebben, részletgazdagabban látható, ami következik. Bízom abban, hogy apránként csepegtetve ezeket az ismereteket, újabb nézőket, s fiatalokat is a komolyzene felé terelhetünk. Ugyancsak lényegesnek, hogy a 8-12 éveseknek szóló „Ismerd meg” című műsorunk minden adásában bemutatunk hangszereket, zenei stílusokat, előadókat.
Reméljük, hogy ezek a „beavató” élmények jelentősen hatnak rájuk.
– Milyen más edukációs programokat kínálnak a gyerekeknek?
– Nyáron vetítjük majd például a Pastorale-sorozatot, amelyet a Vigadóban rögzítettek, s akad még több ilyen, kisebbeknek szóló programunk. Az előbbi felsorolásban nem említettem, de a Magyar Művészeti Akadémiával szintén szoros a kapcsolatunk.
– Ön is részt vesz egyébként az adások elkészítésében?
– Sajnos nem olyan sokszor, mint szeretném. Bár elsősorban műsorkészítő vagyok, arra a feladatra most kevesebb időm jut. Viszont minden adás előkészítésében részt veszek, látom a terveket, az elképzeléseket. Szerencsére remek a szerkesztői csapatunk, tagjai korábban mind-mind kulturális műsorokat készítettek. A kapcsolati tőkéjük is a párját ritkítja, így tényleg áttekinthető az egész kulturális paletta. Remekül válogatnak, s figyelnek arra is, hogy mi történik a világban. A csatorna bemutatkozó napján tizennégy órás élő adással indítottuk az M5 műsorfolyamát. 24 vidéki helyszínről jelentkeztünk be, csaknem száz vendég fordult meg a stúdióban, minden műsorunkból ízelítőt adtunk. Ez a sokszínűség jellemzi azóta is az M5 minden napját, s talán azt is jelzi, hogy felkészült, elkötelezett, hozzáértő emberekkel dolgozunk.
– Beszélt korábban arról is, fontosnak tartja, hogy a fiatal tehetségeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak…
– A Hétvégi belépő minden adásában két-három zenei produkció van, ezeknek a szereplői túlnyomó részben tehetséges fiatal művészek. Éppen azért, hogy ismerje meg őket a szélesebb publikum, és ne csupán a koncertlátogatók számára legyen ismerős a nevük.
– A felvételek mellett hány új, saját műsorral jelentkeznek?
– Számot nem is mondanék, hiszen ez folyamatosan nő. Egy tematikus csatornánál a műsorrács állandó, éppen azért, hogy a nézők hozzá tudjanak szokni, hogy mikor mit találnak az adón. Sokat változott a közönség, hiszen régebben az emberek leültek a képernyő elé, ma már viszont általában rögzítik az őket érdeklő programokat, és sokszor csak kapcsolgatnak a csatornák között. Nekünk pedig az a célunk, hogy abban a néhány másodpercben, míg az M5-re kapcsolnak, meg tudjuk ragadni a figyelmüket. A rövid kis sorozataink éppen erre építenek. Néhány percesek csupán, de sokszor ismétlődnek. Szintén fontos része a zenei kínálatunknak Batta András sorozata, a Hangvilla.
Nagy büszkeségünk az M5 arculatához tartozó zene is, amelynek szerzője Bogányi Gergely, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész
– Mi a helyzet a nézőkkel? Sikerült növelni az eltelt hónapok alatt az érdeklődők számát?
– Az a tapasztalatom, hogy az M5 híre szájról szájra terjed, megállíthatatlanul. Alapvetés volt, hogy ami a legfontosabb az a tudományos, kulturális ÉRTÉK. Így, csupa nagybetűvel. Ezt a nézők is észreveszik. Közönségszolgálatunkra sok dicsérő levél érkezik. Ebben arról írnak, hogy mennyire örülnek annak, hogy végre van miből választani, s rengeteg ismétlést kérnek. Ez azt jelzi, jó úton járunk. Akárcsak az, hogy a művészek is örömmel jönnek hozzánk szerepelni, akár még vidékről is.
– Említette, hogy a koncertközvetítés drága műfaj. Mennyire elégedett a büdzsével?
– A kulturális tartalmaknak azon túl, hogy értékesek, szépnek, minőséginek is kell lenniük. Az átlagosnál nagyobb fény- és hangtechnikára, hozzáértő műszaki szakemberekre van szükség, hogy az élmény a képernyőn keresztül is hasson. Ez sokba kerül.
Épp ezért kell gondosan válogatni, és a kiemelkedőt, a maradandót közvetíteni, rögzíteni.
– Hat hónapja működnek. Mi a következő féléves terv?
– A csatorna ismertségét szeretnénk növelni, a személyes kapcsolatot erősíteni. A nyári kulturális fesztiválokon ott lesznek az M5 munkatársai. Tervezzük, hogy egy-egy adásunk kilép a stúdióból és különböző helyszínekről jelentkezik. Ilyenkor pedig nem csupán a helyi, akkor zajló programsorozatról beszélgetünk, hanem a település vonzáskörzetéből igyekszünk bemutatni minél több kulturális szereplőt. Készítettünk egy hosszú listát, nehéz választani, olyan gazdag a kínálat. Legközelebb a múzeumok majálisán találkozhatnak a nézők az M5 műsorvezetőivel. Azt szintén lényegesnek tartom, hogy a közösségi oldalakon is megjelenjen a csatorna. Komoly energiát fordítunk erre. Örömmel várunk minden kezdeményezést, megkeresést. Mindenre – ha nem is azonnal – de igyekszünk reagálni. Elképesztő mennyiségű remek koncert van, ezt propagálni kell.
– Ha megnézzük a többi, európai kulturális adót, melyikhez hasonlít az M5?
– A saját utunkat járjuk, hiszen olyan mixet kínálunk a nézőknek, ami máshol nem létezik. Akad ugyanis külön oktató, ismeretterjesztő vagy kulturális csatorna, olyat azonban eddig nem lehetett találni, ahol ez a három tematika együtt jelenne meg. Az M5 három lábát az oktatás, az ismeretterjesztés, valamint a kultúra jelenti, s ezek ráadásul egymásra épülnek és egymást is erősítik.