2018 ötvenedik hetében jelentős magyar sikereket könyvelhettünk el a zene, a képzőművészet világában is, és kiderült, melyik magyar városra figyel Európa 2023-ban.

A külföldi vonatkozású események között igazi szenzációnak számított, hogy Plutarkhosz- és Gauguin-műveket is tartalmaz Yves Saint-Laurent egykori élettársának hagyatéka, és megtudtuk, Jonas Kaufmann és Jörg Widmann kapták a bajor állam legrangosabb művészeti díját, a Maximilián-rendet. A nemrégiben elhunyt sztárbariton, Dmitrij Hvorosztovszkij emléke és öröksége tovább él: az operafelvételek között Grammyre jelölték azt a Rigoletto-lemezt, amely utolsó felvétele volt.

A magyar művészek is jelentős nemzetközi sikereket értek el. A székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar több mint egy évszázados múltra tekint vissza, új korszaka 2015. január 1-jén kezdődött, amikor önálló intézményként lehetősége nyílt intenzívebben tevékenykedni a magyar kulturális élet sokszínűségéért. Az együttes repertoárja a barokktól napjaink zenéjéig terjed, kiemelt figyelmet szentelve az oratorikus műfajoknak. A zenekar művészi munkáját jelenleg Dubóczky Gergely karmester irányítja. Az ő vezényletével Beethoven IX. szimfóniáját két alkalommal szólaltatta meg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar a lipcsei Gewandhausban.

Nagy sikerrel vendégszerepelt Franciaországban Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar:felléptek Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, Párizsban, a Szent Rókus-templomban, valamint a Párizsi Magyar Intézetben lépett fel a két együttes.

Kodály Zoltán születésének 136. évfordulója alkalmából, december 16-án vehette át Szőnyi Erzsébet zeneszerző, énektanár, karnagy, az MMA Zeneművészeti tagozatának rendes tagja a Nemzetközi Kodály Társaság Prix D’Honneur díját.

Keserü Ilona, a hazai neoavantgárd egyik híres képviselőjének 1969-ben bemutatott falikárpitját a New York-i Metropolitan Museum of Art gyűjteményében mutatják be – adta hírül a művészt képviselő budapesti Kisterem galéria.

Az 1980-as évek óta hatvan település lehetett Európa Kulturális Fővárosa, hiszen ugyanazon éven belül általában több város is viselheti a címet – idézte fel a december 14-i budapesti eredményhirdetés előtt az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Zupkó Gábor azonban kiemelte, hogy 2023 különleges esztendő lesz: akkor egyetlen település, Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa.