2019 negyvenedik hetében hírt adtunk arról, hogy Szabó Ildikó a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola asszisztenseként folytatja, Mariss Jansons kapja az Opus Klassik életműdíjat, és arról is, hogy a színház- és táncművészet területén öt fiatal vehetett át Junior Prima díjat. Bemutattuk, hogyan segíti a régió gazdaságát a Clevelandi Zenekar, olvasóink láthatták a Dohnányi Zenekarról készült film előzetesét, és azt is megtudhatták, hogy egy amerikai magángyűjteményből került elő egy Kádár Béla-festmény.
A héten elhunyt egy legenda. New Yorkban, életének 75. évében elhunyt Jessye Norman operaénekes – közölte szeptember 30-án az amerikai közszolgálati rádió. A Georgia államban, zenészcsaládban született afroamerikai operaénekesnőt egy New York-i kórházban érte a halál: vérmérgezés következtében a szervei felmondták a szolgálatot. Norman a világ egyik vezető szopránja volt, és már akkor óriási sikereket aratott, amikor az operaszínpadokon még jóval kevesebb afroamerikai művésznek tapsoltak, mint manapság.
Elveszítettük egy kiváló olasz tenort is: Marcelo Giordani halálát szívroham okozta, mindössze 56 éves volt. Távozott az élők sorából Umberto Grilli, Pavarotti leggyakoribb helyettese is.
150 évvel ezelőtt, 1896. október 2-án született Mahatma Gandhi, aki egész életét India felszabadításának és a vallási tolerancia megteremtésének szentelte. Nem véletlen, hogy az általa széles körben népszerűsített Raghupati kezdető ének is azt hirdeti: „Isten minden neve (Ishvar, Allah) ugyanarra a Teremtőre utal”. A Szent Efrém Férfikar legújabb videoklipje Mahatma Gandhi előtt tiszteleg.
A hamarosan induló Orosz Zenei Fesztivál kapcsán beszélgettünk az eseménysorozat megálmodójával, Szabó Marcell zongoraművésszel az eddigi tapasztalatokról, az esemény jövőjéről: „Idén hat zeneszerzővel foglalkozunk, akiknek a műveit műfajok szerint csoportosítottuk, ami egy-egy koncertet tekintve a tavalyi évben is így volt. Szeretném, ha a későbbiekben más művészeti ágakat, Debrecen mellett pedig más városokat is be tudnánk kapcsolni, illetve nagyon nagy öröm lenne számomra, ha minél több orosz művészt hallhatnánk majd a fesztivál keretében.” Saját karrierjéről, következő feladatairól pedig így nyilatkozott: „Pusker Júliával fogok játszani, akivel még nem adtunk közös koncertet, de most, hogy mindketten a Cziffra Fesztivál díjazottjai lettünk, erre több lehetőségünk is lesz. Készülőben van egy latinos ihletésű lemez, amin a zongora mellett a trombita és a harsona kap főszerepet. Lesznek francia tematikájú koncertjeim a Zeneakadémián, decemberben pedig Muszorgszkij Egy kiállítás képei című művét játszom majd. Folytatom a fesztiválon megkezdett Prokofjev-zongoraversenyek sorát, a harmadikat játszom majd Szegeden. Erre márciusban kerül sor.”
A hét blogja: Orosz Zenei Fesztivál
Az orosz zenei tradíció fiatalnak számít az olaszhoz vagy a némethez képest, felívelése egybeesik a romantika születésével a 19. században, de pár évtized leforgása alatt olyan géniuszokat adott a világnak, mint Csajkovszkij, Muszorgszkij vagy épp az idei fesztivál ihletője, Rachmaninov. A 20. század nagy zeneszerzői (Stravinskytól Prokofjevig) és ikonikus előadói (Richtertől Gergievig) pedig már egyértelműen az abszolút csúcsot jelentik, ma pedig már aligha létezik a világon olyan jelentős zenei műhely, koncertterem vagy zenekar, amelyre ne sugározna ki az orosz zenei tradíciók hatása.
A 2019-es kiadás Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Szkrjabin munkásságát öleli fel különleges, művészeti szempontból felépített tematikával. A koncerteknek Budapesten a Zeneakadémia, a Szent István-bazilika és az Orosz Kulturális Központ, Debrecenben pedig a Kölcsey Központ és a Református Nagytemplom ad otthont. A fesztivál részletes programjait ide kattintva lehet követni, jegyek is ezeken a felületen rendelhetők. A Papageno különszámban jelentette meg az Orosz Zenei Fesztivál programját, melyet a kiemelt helyeken megtalál az érdeklődő közönség.
Jubileumi koncertje kapcsán beszégettünk Kálmándy Mihállyal, aki harminc éve mutatkozott be az Operaházban, azóta neve egybeforrott Nabucco, Jago, Scarpia és a Hollandi szerepével.
Az Art Market Budapest október 3-6. között kilencedik alkalommal várja különleges művészeti válogatással a látogatókat a Millenáris kiállítótereiben. Az esemény keretében a legendás operaénekes, az ünnepelt tenor, José Cura első ízben mutatja be fotóművészeti alkotásait Budapesten. A Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek első állandó vendégművészét exkluzív interjúban kérdeztük.
A budapesti Horizont Galériában debütáló George Crîngaşu Devonian Leap (Devoni Ugrás) címre keresztelt kiállítása, egyben a művész első egyéni bemutatkozása Magyarországon. A Kolozsvárról származó, jelenleg Rómában élő és alkotó képzőművészre az adatok újra-kontextualizálása és szétbontása jellemző, amit installációs, videó, digitális nyomat és festészeti munkáiban jelenít meg. A címet kölcsönző földtörténeti időszak fontossága, a vizet hátra hagyó első élőlények elterjedése a szárazföldön. Ezt az evolúciós mérföldkövet hozta párhuzamba az aktuális kiállításával, aminek apropóján beszélgettünk vele.
Londonban rendezték az első, kizárólag kortárs magyar művészeti alkotásokat felvonultató árverést. Martos Gábor blogjában számolt be arról, hogy a kalapács alá vitt mind az ötvenöt tételre érkezett licit, vagyis a kortárs magyar alkotók munkái iránti érdeklődés kifejezetten erősnek mondható. A legmagasabb leütési árat, 45.000 fontot (16,8 millió forint) Maurer Dóra Quasi-kép, töredék című 1986-os festménye érte el, amelyért a jutalékokkal együtt végül 55.350 fontot (20,6 millió forint) kellett kifizessen vásárlója. És bár ez az összeg azért nem is kicsit maradt el az előzetes 100.000–120.000 fontos (36–43 millió forint) becsértéktől, azért így is jócskán túlszárnyalta Maurer eddigi 4 millió forintos legmagasabb aukciós árát (Quod-libet No.15. Park, 2018. december, Dobossy).
