2019 negyvenegyedik hetében hírt adtunk arról, hogy Svájcban nyert zongoraversenyt Gyöngyösi Ivett, 9 magyar fiatalnak szurkolhatunk a David Popper Nemzetközi Csellóversenyen, Fontos elismerést kapott Petrovics Eszter Kodály-filmje, San Franciscóban debütál Molnár Levente, a MÁV Szimfonikusokat ünnepelte az amszterdami Concertgebouw, a Győri Filharmonikus Zenekar pedig távol-keleti turnéra indult. Jelentős veszteségek érték a magyar kultúrát: elhunyt Vekerdy Tamás és Dobozi Eszter költő.
- hirdetés -
A hét blogja: Könyv-papír-olló
Blogunkban egy restaurátor szemével vizsgáljuk a könyvet és a papírt, azt, hogy milyen munkafolyamatokon keresztül, milyen technikákat és anyagokat alkalmazva jutunk el, egy kupac látszólag használhatatlan papírtól a helyreállított műtárgyig.
Az évad előadása címre esélyes Eötvös Péter operájának bemutatója Oroszországban. A 2018/19-es évad legjelentősebb zenés színházi teljesítményei között szerepel Eötvös Péter Három nővér című operájának bemutatója, amit májusban láthatott a Jekatyerinburgi Opera és Balett Színház közönsége. Nemrég jelent meg Eötvös Péter legújabb albuma, a CAFe Budapest keretében pedig harmadik egészestés operájának, az Angyalok Amerikában-nak a magyarországi bemutatójára került sor a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével. Mindezek kapcsán kérdeztük a zeneszerző-karmestert.
2019. szeptember 9-én ünnepelte 70. születésnapját Fischer Ádám karmester. Ennek alkalmából jelent meg a Zenekar az egész világ című életrajzi kötet Oplatka András tollából. Blogunkban a 288 oldalas könyvből olvashatók részletek. Ezen a héten az 1974-es év egyik fontos eseményét idézzük fel: azt, amikor Fischer Ádám Helsinkiben kezdett dolgozni: „A fiatal és tapasztalatlanságának tudatában lévő karmester itt végre a maga professzionális szemszögéből is alaposan megismerkedhetett egy dalszínház mindennapi működésével. Igaz, azokat a gondokat, amelyeket korábbi munkahelyeiről jórészt már ismert, diplomatikusan áthárította az igazgatóságra.”
A hét elején a Christie’s aukciósház vitt Párizsban kalapács alá egy nagyobb anyagot a francia-svájci zongoraművész, Alfred Cortot hagyatékából. A kínálatban kéziratok, levelek, relikviák, valamint festmények és grafikák szerepeltek, többek között olyan zeneszerzőkhöz kapcsolódóan mint Bach, Mozart, Schumann, Chopin, vagy Wagner. Emellett régi kiadású könyvek, kéziratok, levelek, és néhány más műtárgy is színesítette a kínálatot (például egy André Derain-festmény). Magáról Corot-ról is szerepeltek alkotások: egy festett portré (Pierre-Émile Cornillier munkája), egy mellszobor, valamint egy a kezéről vett minta alapján készített szobor került a licitálók elé. A főleg zenei vonatkozású tételek között számos Liszt Ferenchez köthető darab is volt.
Hantaï Simon (1922–2008) műveinek a világ műtárgypiacán történő szerepléséről szeptember 13-án írtunk itt a Senki többet? blogban, annak kapcsán, hogy a nemzetközi árveréseken, illetve a műkereskedelmi vásárokon a ma egyik legkeresettebb magyar (származású) művészt mostantól a világ egyik legnagyobb és legismertebb galériája, Larry Gagosian nemzetközi hálózata fogja képviselni. A Kieselbach Galéria péntek esti árverésén új hazai aukciós rekordot ért el Hantaï Simon egy festménye: a művészre leginkább jellemző pliage-technikával készített munka 30 millió forintos leütés után került új tulajdonoshoz, márpedig ez az összeg messze meghaladja az alkotó korábbi itthoni legmagasabb árát. Igaz viszont, hogy még így is jócskán elmarad a Hantaï-művekért a nemzetközi piacon fizetett összegektől.
A Papageno is beszámolt arról az incidensről, ami Anne-Sophie Mutterrel történt szeptember 28-i koncertjén Cincinnatiben. Röviden összefoglalva: az első sorban ült egy hölgy, aki mobiltelefonját elővéve elkezdte rögzíteni a hangversenyt, a hegedűművész abbahagyta a játékot, és jelezte, addig nem folytatja, amíg a hölgy abba nem hagyja a felvételt. A hegedűművész reakciója megosztotta a közösségi médiát. Anne-Sophie Mutter az átéltekről a New York Timesnak nyilatkozott.
