2019 negyvennegyedik hetében Bodor Ádám és Czakó Gábor részesült a Nemzet Művésze díjban, Borbély László, Kovács János és a MÁV Szimfonikusok is Artisjus-díjat vehetett át, és egy soha nem látott személyes videó került elő Cziffra Györgyről. Művészeket ismertek el a Magyar Opera Napján, Szombathely díszpolgára lett Jordán Tamás, és Váradi Gyula kapta az első alkalommal odaítélt Kertész Imre-díjat.
- hirdetés -
A hét blogja: Cziffra Fesztivál
Ötödik alkalommal várja a közönséget 2020 februárjában a Cziffra György Fesztivál, amelyet a világhírű zongoraművész emlékének ápolására hozott létre Balázs János zongoraművész 2016-ban. A nagy sikerű sorozat a kezdetek óta a legelismertebb művészekkel – mint Arkagyij Volodosz, Pierre Laurent Aimard, Vásáry Tamás, Mischa Maisky, José Cura, Bogányi Gergely, Jandó Jenő -, valamint nyitott művészetszemlélettel és műfajilag befogadó programstruktúrával várja a közönséget. Az idei év kiemelt vendége Vagyim Repin hegedűművész lesz. Blogunkban megismerhetik a fellépőket, és természetesen Cziffra György életének legfontosabb, legszebb, legfelemelőbb pillanatait.
Különleges interjúalanyaink voltak a héten. Hogy érdemes operát játszani, és mitől jó egy előadás? Erről kérdeztünk kritikusokat. Mivel foglalkozik manapság egy zenetörténész? Mik a legfontosabb inspirációi? Hogyan érdemes leginkább klasszikus zenét tanítani? Miként lehet megszólítani a fiatalabb korosztályokat? Van-e átjárhatóság a zenei műfajok között? Mona Dániel zenetörténésszel is beszélgettünk. Idén ünnepli alapításának huszadik évfordulóját a Talamba Ütőegyüttes. Ennek kapcsán barátságról, a munka szeretetéről és az ünnepi koncertmenüről beszélgettünk Zombor Leventével, az együttes vezetőjével. Szabó T. Anna az elmúlt években visszatérő vendége volt a kamara.hu fesztivál irodalmi beszélgetéseinek. A József Attila-díjas költőnőt a klasszikus zenéről, zene és irodalom kapcsolatáról, illetve az idei fesztivál témaadó művéről, Szerb Antal Utas és holdvilág című regényéről kérdeztük.
Szabó T. Anna – fotó: Emmer László
Híreinkben a francia fővárost, Párizst több alkalommal is említettük. Például egy magyar vonatkozású tárlat miatt. Fényképezte Zsigmond Vilmos címmel nyílt az Oscar-díjas operatőr fotóiból kiállítás a Párizsi Magyar Intézetben. A párizsi Photo Saint Germain rendezvénysorozat keretében látható tárlat a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban négy évvel ezelőtt rendezett kiállítás anyagának válogatásából készült, amelyen először mutatkozott be fotográfusként a világhírű operatőr.
Maradjunk a fotó médiumánál. November 8-án délután a Sotheby’s párizsi fotóárverésének egyik legmagasabb becsértékkel (60.000–80.000 euró) indított tétele volt a magyar származású Robert Capa alighanem legismertebb felvételének egy nagyítása. A New York Times által korábban egyszer a „minden idők leghíresebb háborús fényképé”-nek nevezett alkotás végül 75.000 euróért (25 millió forint) került új tulajdonoshoz.
A világhírű építész, Jean Nouvel irodája beperelte a Párizsi Filharmóniát (Philharmonie de Paris). Az ok anyagi természetű. A hangversenytermet 2006-ban 173 millió eurós büdzsével tervezték, a 2015. január 14-i megnyitóra viszont már 386 millió euróra rúgott a költségvetés. A koncertterem menedzsmentje 2017 áprilisában nyújtott be Jean Nouvel irodájának egy 170,6 milliós számlát, ami a határidő-túllépés miatt kötbért is magában foglalta.
Philharmonie de Paris – forrás: .cultival.fr
A Világgazdasági Fórum tagjainak figyelmét felhívták arra, hogy a zene körülöttünk van, természetesnek vesszük, hogy rendelkezésre áll, de a forrás nem kiapadhatatlan. Ha nem tanítják, ha nem fektetnek be ebbe a területbe, ha nem támogatják, és nem átgondoltan, zenei fókusszal terveznek a városvezetők, akár el is tűnhet a mindennapokból. A zene egyetemes nyelv, a világon mindenki beszéli. Jobban meg kell ismerni a lehetőségeit, a hatásait, hogy a közösségeket fenntartsa, összetartsa, fejlessze. A világ városait érintő zenei urbanisztika magában foglalja a tervezést, az erőforrások menedzselését, a zene különböző felhasználási területét érintő rugalmas és kezdeményező hozzáállást.
Egy egészen bizarr hírt is megosztottunk önökkel: egy 69 éves modenai nyugdíjashoz vezettek annak a nyomozásnak a szálai, amelyet egy palermói kiállítás hamisnak ítélt Modigliani-festményei miatt indítottak el. Az olasz rendőrség műkincsekre szakosodott egysége szerint a férfi műhelyében készült az a kilenc festmény és tíz rajz, amelyeket Amedeo Modigliani (1884-1920), az elnyújtott, hosszúkás emberalakjairól híres modernista festő eredeti műveiként állítottak ki. A modenai műhelyben bélyegzőket, pecséteket és címkéket is találtak, amelyek szintén a hamisítványok hitelesítését szolgálták. A műveket már Palermóban, Rómában és Spoletóban is kiállították.
És ne feledkezzünk el arról sem, hogy ezen a héten is nagy veszteségek érték a magyar kultúrát. Elhunyt Rakos Miklós, a magyar hegedűjáték történetének kutatója, Ujházy László zenész, hangmérnök, valamint Karinthy Márton színházigazgató-rendező, akinek utolsó interjúját a Papagenón olvashatták.
