“A pályázók semmit sem érzékelnek majd az átalakításból”

Doncsev András

Több változás is történt az NKA-nál az utóbbi időszakban, hiszen tavaly a kuratóriumokban  megjelentek a Magyar Művészeti Akadémia delegáltjai, január 1-jétől pedig a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága került át az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz. Doncsev András elmondta, mindez semmilyen szempontból nem befolyásolja a pályázati működésüket, csak az igazgatóság munkatársai számára jelent némi nehézséget. Az alelnök emellett örömmel számol be arról, hogy milyen nagy összeget osztottak szét a zenei területen, s arra biztat mindenkit, hogy pályázzon a szakmából érkező, átfogó programötletekkel. 

– Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz került az NKA Igazgatósága 2017. január 1-jétől. Mit jelent ez az intézmény szempontjából?

A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide.

– Talán először érdemes áttekintenünk a jövőre 25 esztendős fennállását ünneplő Alap történetét, és az utóbbi években bekövetkezett változásokat. Az NKA elkülönített állami pénzalapként 1993-ban született, s különböző források jelentették a bevételét. Majd 2009 óta

az ötöslottó játékadójának a 90 % -ából gazdálkodhat,

s ehhez társulnak még a különböző kulturális adók, a jogkezelőktől érkező összegek, bár ez utóbbiakat csak meghatározott elvek és paraméterek között lehet felosztani. Az NKA költségvetése 9-11 milliárd forint közötti összeg, ennek felosztásáról az NKA legfőbb döntéshozó szerve, az NKA Bizottsága dönt, amelynek élén az elnök és az alelnök áll. 2012 óta a kultúráért felelős miniszter az elnök, a napi szintű működésért pedig az alelnök felel. A pályázatokat a kuratóriumok írják ki, s ők döntenek a beérkezett pályamunkákról is.

Doncsev András

Tavaly szintén nagy változás történt az Alap életében, hiszen 2012-ben készült egy kormányhatározat, amely előírja az együttműködést a Magyar Művészeti Akadémiával. Ezt a kooperációt úgy oldottuk meg, hogy az MMA tagokat delegál az NKA Bizottságába, valamint kuratóriumaiba. Korábban a grémiumok felét a szakma, másik felét a miniszter jelölte ki. Tavaly ez az arány úgy változott, hogy az úgynevezett művészeti tematikájú

kollégiumok egyharmadát adja a szakma,

ugyanennyit delegál az MMA és a miniszter is, a többibe kuratóriumonként 1-1 főt delegál az Akadémia. Egyébként érdekes módon több olyan kollégium is akad, amelynél az MMA delegáltak ugyanazok, akik korábban is részt vettek a munkában. Emellett a kollégiumi rendszer is változott, a korábbi tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy az

összevonások miatt nem eléggé szakmai a munka.

Példának okáért a korábbi Vizuális Művészetek Kollégiuma most három különböző grémiumként működik, a Zenei kollégiumból pedig zeneművészeti és könnyűzenei lett, s zenével foglalkoznak még olyan ideiglenes kollégiumok is, mint a Halmos Béla Program vagy a Cseh Tamás Program. Tizenhét állandó és három ideiglenes bizottságban folyik a munka. Mindezt eddig az NKA kezelő szerve, az Igazgatóság működtette január 1-jéig.

– Milyen forrásból tartották fenn az Igazgatóságot? 

Doncsev András

– A költségvetését mindig az NKA Bizottsága határozta meg. A rendelkezésre álló 10 milliárd forintból évente  kb. 960 millió állt rendelkezésre az Igazgatóság számára,  ami közel száz embernek, titkároknak, ügyintézőknek jelentette a bérét, s ebből működött maga a szervezet is. Ez egy jól áttekinthető, jól működő, zárt rendszer volt.

– Most ez változott meg, számomra teljesen érthetetlen oknál fogva, s kibogozhatatlan célokkal.

– Mert az igaz ugyan, hogy az EMET szintén pályáztatással foglalkozik, de teljesen más rendszerben, mint az NKA Igazgatósága. Természetesen az Igazgatóság valamennyi munkatársa megtesz mindent majd azért, hogy ebből semmit se érzékeljenek a pályázók.

– Hogyan érinti a pályázókat ez a változás?

– Az a jó hír, hogy ez semmilyen szempontból nem befolyásolja a pályázatainkat, s a működést sem. Továbbá szeretném megnyugtatni a volt és leendő pályázókat arról is, hogy

az NKA nem szűnt meg, nem alakult át.

A pályázatok kiírásában, beadásában nem lesz változás. Örömmel számolhatok be arról is, hogy a tavalyi évben tovább növekedett a zenei terület egyébként is jelentős támogatása. A zeneművészeti kollégium 800 millió forintból gazdálkodhatott, a könnyűzenei pedig 665 millióból. Az elmúlt évben a Filharmónia és a Virtuózok is 50-50 millió Ft címzett támogatást kapott, emellett 30 millióval támogattuk a Cziffra Fesztivált, kilencvennel a Felszállott a páva mozgalmat. A Halmos Béla Program 300 millióval rendelkezett, a Cseh Tamás Program keretében pedig 625 millió forintot költhetnek a könnyűzenei élet felvirágoztatására. Igyekszünk más szakmai támogatást is megadni a műfajnak, hiszen ismét három éves támogatásra pályázhatnak a folyóiratok, sőt kiemelt zenei fesztiváloknak is három évre szóló támogatás keretében biztosítjuk forrásaikat. Arról nem beszélve, hogy a pályáztatási célra szabadon felhasználható összeg is jelentős mértékben nőtt, 3,5 milliárdról 4,5 milliárd forintra.

– Változatlanul későinek mondható  a (zenei) folyóiratok számára a pályázati felhívások megjelentetése, hiszen a benyújtási határidő január 23-a volt. A feldolgozás és a döntés, majd a szerződéskötés utáni támogatás-utalás akár késő tavaszig vagy nyárelőig is eltolódhat.

Doncsev András

– Mégis azt kell, hogy mondjam, nagyon büszkék lehetünk az elmúlt esztendőben végzett munkánkra, költségvetési tervezésünkre. Soha ilyen korán még nem jelentettük be a kollégiumok 2017. évi rendelkezésre álló keretét, újra bevezettük a hároméves támogatások rendszerét a kulturális fesztiválok és a folyóirat-támogatások esetében, valamint számos hosszú távú, átfogó programot, például az örökségvédelmi területet vagy a könyvkiadói program kiírásait is megjelentettük. Persze, előfordult tavaly, hogy decemberben rohamléptekben kellett felhívásokat közzé tennünk, mert az NGM engedélye alapján több mint egy milliárd forintot kaptunk vissza maradványpénzekből, és erre még a tavalyi évben döntést is kellett hozniuk a kuratóriumoknak, ebből az összegből azonban értékes,

a kulturális élet szempontjából hiánypótló kezdeményezések kaphattak kiegészítő támogatást.

Idén bízom abban, hogy nem lesz már változás, és mindent időben kiírhatunk, elbírálhatunk. Az Igazgatóság munkatársai új besorolásukban is igyekeznek mindent megtenni, hogy a pályázók ne vegyék észre az átalakulást. A kuratóriumok tavaly megválasztott tagjai még három évig látják el ezt a feladatot, az én megbízatásom még másfél esztendőre szól. Így remélem, biztosított az állandóság és a kiszámíthatóság. Ahhoz ugyanis, hogy új és maradandó értékkel töltődjön fel egy intézmény, stabilitásra van szükség…

– A változások mellett milyen újdonságokról számolhat be az NKA-nál?

Hamarosan bejelentünk egy új programot Balog Zoltán miniszter úrral közösen, amely a táncművészet területét érinti. Arra biztatok mindenkit, keresse az új, átfogó programötleteket, különösen azokat, amelyekkel a fiatalokat meg lehet szólítani. Jómagam az alulról, a szakmából érkező kezdeményezések híve vagyok. Az NKA úgy van kitalálva, hogy

teret adjon a szakmából érkező gondolatoknak,

és próbáljon meg ezekhez megfelelő forrást találni. A Nemzeti Kulturális Alap nem bank, nem átmeneti támogatást nyújtó intézmény. Amellett, hogy értékes kiadványok, könyvek, lemezek megszületését segíti, nagyon lényeges, hogy legyenek átfogó, az ifjúságot kultúrafogyasztásra ösztönző kezdeményezések is.