Pumeza Matshikiza néhány évvel ezelőtt üstökösként robbant be a nemzetközi operavilágba. „Érzéki, lírai hangjával, varázslatos színpadi jelenlétével és játékával hamarosan igazi világsztár lesz belőle!” – mondták róla. Hogy így van-e, arról a magyar közönség a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében győződhet meg.
A gyönyörű énekesnő az apartheid idején nőtt fel a Dél-afrikai Köztársaságban településről településre költözve.
„A szüleim elváltak, amikor én még csak hároméves voltam. Akkor az ország keleti részéből Fokvárosba költöztünk, ahol nagyanyám szobalányként dolgozott. Anyám sokszor besegített neki, mert gyakran előfordult, hogy munkanélküli volt, újra és újra helyet kellett keresnie, és néha olyan munkát talált, ami nagyon messze volt a lakásunktól.
Egyszer-kétszer a nagyanyám magával vitt minket a munkahelyére, egy fehér család otthonába. Ámulva kérdeztem, hogy lehet az, hogy ebben az óriási, medencés házban mindössze négyen élnek. Nagyanyám azt mondta, azért, mert pénzük van.
Mindig minden pénz kérdése ebben a világban – ezt tanította nekünk.”
A fiatal lány nem álmodott karrierről, egészen addig, amíg egy napon, a rádiócsatornák között keresgélve, meg nem hallotta a svájci operaénekesnő, Edith Mathis hangját, a Figaro házassága Cherubinójának szerepében.
„Csavargattam a keresőt, és egy olyan csatornára leltem, amit amúgy nem hallgattunk. Itt szólalt meg Edith Mathis hangja, és én megbűvölve figyeltem, úgy éreztem, én is így szeretnék énekelni. Azelőtt nem is tudtam, hogy van olyan, hogy opera, a szöveget sem értettem, hiszen olaszul énekeltek, és az is csak jóval később derült ki számomra, hogy Mozart Figaro házassága című darabját találtam meg magamnak.”
21 éves korában jött el a pillanat, hogy valóban arra az útra lépjen, amiről évek óta titokban álmodozott: jelentkezett a fokvárosi Konzervatóriumba. A kollégák, barátok, ismerősök és ismeretlenek ámulva, és talán még ma is kissé
értetlenül állnak e csodálatos karriert szemlélve.
Valóban, elég sok minden történt, rövid idő leforgása alatt a fiatal tehetség életében: még tinédzser korában Nelson Mandela járt az iskolájában, és kezet fogott az ifjú hölggyel.
„Azóta is sokan kérdezik, mit éreztem akkor. De valójában mindössze annyi történt, hogy ő eljött, mi énekeltünk neki, és ő valamennyiünkkel kezet fogott. Azt hiszem, túl fiatal voltam még ahhoz, hogy bármiféle benyomásom maradhatott volna róla.”
Pumeza Matshikiza a múlt évben debütált Rómában Sir Antonio Pappano vezényletével és az Accademia di Santa Cecilia Zenekarral, Luca Francesconi művének világpremierjén. A kenyér, víz és só szövegének alapja Mandela híres beszéde.
„Szerencsés vagyok. Elhagytam Dél-Afrikát az éneklés kedvéért, de ezzel valami olyasmit követtem, amivel őszinte szeretettel foglalkozom. Persze, ez kemény munka, és mindig van mit javítanom. Ugyanakkor, sosem azt teszem, amit mások várnak el tőlem, hanem igyekszem azt kitalálni és elérni, amit én akarok”.
A 38 éves énekesnő ma már a Decca Classics exkluzív művésze, debütáló albuma 2014-ben, a második CD pedig 2016 májusában jelent meg. 2010-ben megnyerte a dublini Veronica Dunne Nemzetközi Énekversenyt, és a következő évtől már a stuttgarti Operaház tagja lett. Énekelt Albert, monacói herceg és dél-afrikai származású felesége, Charléne hercegnő esküvőjén, és óriási sikert aratott 2014-ben a Commonwealth Games (Nemzetközösségi Játékok) megnyitóján is, Glasgow-ban. A Stuttgarti Városi Operaház kiemelt vendégművésze, a Carmen Micaelája a legújabb szerepe, de volt Pamina A varázsfuvolában, Zerlina a Don Giovanniban, Susanna Figaro házasságában, Nanetta a Falstaffban.
