• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Zenélő bábok Színház Zene Címlap

Háry János bábokkal

Szerző: Budapest Bábszínház2017. február 16.
Facebook Twitter E-mail
Háry János (Állami Bábszínház)

Az Állami Bábszínház 1972-ben mutatta be Kodály művét. Az átdolgozó Szilágyi Dezső volt, a bábokat Bródy Vera, a díszletet Koós Iván tervezte, az előadást Szőnyi Kató rendezte. 

„A nagyabonyi kocsmában a diák és a bíró között iddogáló kiszolgált katona mesés nagyotmondásai a képzelet fölragyogásai. Háry lódításai többek a világirodalom Nagy Hazugjainak füllentéseinél, többek münchauseniádáknál. Háry mitikus személlyé növekedett irodalmunkban. Az obsitos mélységesen magyar típus. Mélységesen igaz mese. Egy szomorú helyzetet, egy szomorú embert fogalmazott meg és testesített meg vidáman. A helyzet rossz, reménytelen, és miután Háry képtelen megváltoztatni a jelent és a jövőt, kárpótlásul megváltoztatja a múltat. Mivel nem sok jó jutott neki életében, vigaszul megajándékozza önmagát és derülő közönségét-környezetét a múlt szépségével.

Háry János alakja azt a természetes és egészséges emberi magatartást testesíti meg, hogy ha teljesen reménytelen a helyzetünk, nem rokkanunk bele, kihazudjuk magunkat a csávából. Hazudunk magunknak boldogságot, hírt, elismerést, hazudunk pénzt és hűséget, hősi kalandokat, nagyszerűvé hazudunk magunknak lelkesítő múltat, és nagyszerűvé hazudjuk éltünk formáját.

Kodály Háry Jánosa – Paulini Béla librettójára – pazarabb megvalósítást sosem kapott még bábváltozatánál.

Egy palánkra vetett suba lesiklik helyéről. Hófödte háztetőként látjuk viszont. Később fűvel benőtt hegyoldalként viselkedik. Egy hasas korsóból lesz Ferenc császár. A falról elrugaszkodó mézeskalács-huszár a címszereplővé hazudja magát. Színes szőttesek, festett kelmék, tarka vásznak új meg új helyszíneket terítenek a mese alá. Köcsögök kezükben seprűvel takarítják a császári udvart. Marci bácsi, a parádéskocsis Miska-kancsóból kerekedik a színre. Krucifix generális svarc-gelb kulacs, Mária Lujza és Ebelasztin báró parasztbiedermeier butélia. A mező virító virágai kalocsai hímzések. Az előadás egyik legszebb jelenetsorában – a Bécsbe megérkezéskor – rézsút tartott szőttes-országúton halad a francia királyné hintaja, és vásárhelyi pingált pohárszék a Burg. Parasztfestésű templomi képek is szerepeltek. Pásztorfaragásból nyájat terelő pulikutya. Magát peckesen meghajtó, írott agyagtányér-udvaroncok. Torontáli szőnyegből való a Nix-hegye. Mézesbábok, vásári bábuk dússága: országrészek és korok küldték motívumaikat az előadás szépségéhez. Nem népművészeti revü egyetlen szempillantásig sem. A szereplő tárgyak nem önmagukért, vagy tetszetős külsejükért kerültek színpadra. Mind szereplő-felruházottak.

Háry János (Állami Bábszínház)

A díszes és ünnepélyes, vidám és gunyoros tarka tárgyak ugyanúgy fölhazudják maguk körül a világot, miként az ivóban az öreg óbester álmot sző meg nem élt kalandjaiból. A vidám virágok vértől színesek. A tányérok és kancsók a görnyedéstől kecsesek. Minden megszenvedett és évszázadosan kigürcölt szépséget hordoz. A hímzett, stikkelt, mázzal bevont, pitykézett, írott, pingált, szőtt, varrott, fölszépített valóságban a kicsinyke húst díszes tányér kínálja. A felejtést ígérő italt ünnepi korsó rejti hasában.

Miközben a többi színházban mind morcabb, mormogósabb, borúsabb és kietlenebb világot mutatnak a világot jelentő deszkák: a bábszínház színpadának nincs deszkázata. A levegőre nehezedik a könnyed játék. A levegőre és a képzeletre. A kegyetlen színház ellentéte ez: a gyöngéd színház. Nem mondanak le a világ ábrázolásáról. A fájdalmakat-nehézkedéseket nem pipiskedik el édeskés mosoly kíséretében. Nem gyermekded szemléletű, kereskedelmi művészek, hogy bájolkodó giccseket gügyögjenek, Játékaik mélyén sok a keserű tapasztalat, de bevon mindent ragyogásával a szépség és a bizakodás.

(…)

Feltűnik egy roppant sötétkék selyemkendő, sárga hímzéssel. A csúcsosan leboruló kendő valójában hegy, a franciák innen ostromolják meg az osztrákokat. Háry eldönti a csatát. Vesztettek a franciák. A dombtetőn megjelenik egy kandi szempár és egy óriási trikorn, Napoleon kukucskál fancsalian ferdén tartott szájjal. Amint feje kibukkan a hegy mögül, kiderül, nem hegy azm hanem a császár teste. A megvert császár háromszögletű kalapja szétnyílik, fehér béléséből kiborul egy aprócska Napoleon. Ilyen kicsiny lett a csatavesztés után. Az összezsugorodott zsarnok vállára veszi saját fejét, így vonul ellensége rabságába rabláncon,

A toborzó táncbetétjében a derék bábhuszárok bamba kartáncosként sorakoznak fel a színpad elejére és belekezdenek mutatványaikba. Amint felugranak angolspárgába, a férfikar tagjai fennmaradnak a levegőben. Magyar huszár pök a gravitációra.” (Molnár Gál Péter: Bábszínháztörténet)

Háry János (Állami Bábszínház)

A bemutatóra a Jókai téren került sor – az Andrássy, akkor Népköztársaság úti épületet akkor épp átépítették -, a zenei aláfestést a Londoni Szimfonikus Zenekar adta, a felvétel dirigense Kertész István volt. A színházban vették fel a prózai jeleneteket, a címszereplő báb Sinkovits Imre és Melis György hangjára elevenedett meg.

A műfajt rajongó színházkritikus mellett idézzünk egy zenetörténészt is, Kroó Györgyöt, aki a megannyi vizuális ötleten túl természetesen a zene és a báb kapcsolatát, a két műfaj egymásra találásának lehetőségeit és korlátait vizsgálja, pontosan értve, miért maradnak ki vagy rövidülnek meg a bábelőadásból a daljáték bizonyos számai (leginkább Örzse dalai). Az okot így magyarázza:

„Ez  nem a zene népszerűsítése, hanem egy, a partitúrából kiinduló, azt önállóan értelmező, az auditív élményt vizuálisan magyarázó, kibontó, kiegészítő komplex művészet: zenei bábszínház.

(…)

Azért ez a bábszínpadi Háry más, mint a Kodály-féle. A daljáték legmélyebb rétegébe ugyanis csak a népdal-áriákon át vezet az út. Ezek egyéni-emberi portrékra nyitnak ablakot, a kalandok, vidámságok, életképek mögött fájdalmakra, megpróbáltatásokra, és így mélyebb hitelességgel érzékeltetik a mesemondó, zenét álmodó költő nosztalgiáját is. (…) A bábszínpad nem bírja el az ária-dramaturgiát, az állóképet, a cseleménynélküliséget. Itt a két minőség ötvözésének határához érkeztek; a mozdulatlan, belül élő, zenélő emberi arc – talán csak egyelőre – kívül rekedt e nagyszerű színház lehetőségein.” (Kroó György: A látvánnyá varázsolt zene)

kodály zoltán budapest bábszínház háry jános bábszínház állami bábszínház molnár gál péter kroó györgy
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésSarkkörön innen és túl
Következő bejegyzés 2017. március

Ajánlott Bejegyzések

Moór Marianna 1960-ban - forrás: Fortepan / Kotnyek Antal
Intermezzo

Akit „csodás szerepekkel kényeztetett az élet” – a 80 éves Moór Mariannát köszöntjük

2023. február 4.4 perc olvasás
Páll Éva - forrás: Müpa
Müpa magazin

A délszláv zenétől az erdélyi hangulatokig – A népzenét ünnepli a Müpa

2023. február 4.2 perc olvasás
Intermezzo

Slágerek, mítoszok és különös állatfajok – 10 érdekesség Máté Péter életéről

2023. február 3.2 perc olvasás

Szólj hozzá Mégsem

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.