A nyugat-európai közönség előtt méltatlanul ismeretlen, egyébként legnagyobb finn komponisták műveiből kínál ízelítőt a Lappföldi Kamarazenekar április 12-én. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Pesti Vigadóban hallható hangversenyen egy Kodály-mű is előkerül majd a finn-magyar zenei rokonság egyik bizonyítékaként.

- hirdetés -

Az Északi-sarkkörtől mindössze tíz kilométerre délre elhelyezkedő Rovaniemi városában található szimfonikus együttest (ami mellesleg Lappföld közigazgatási terület központja) 1972-ben alapították. A zenekar megalakulása óta az Európai Unió legészakibb székhelyű klasszikus zenei együttese címet viselheti (még Izland fővárosa, Reykjavík is délebbre található), ugyanakkor nem csak ezzel hívta fel magára a figyelmet az elmúlt évtizedekben.

Missziójuk kortárs zeneszerzők legfrissebb műveinek bemutatása, legfőképpen persze a skandináv és hazai alkotókra fókuszálva.

Repertoárjukon megtalálhatjuk többek között a dán Bent Sørensent vagy a finn Aulis Sallinent, Pehr Henrik Nordgrent és Kalei Ahót, de nem ismeretlen az együttes számára Sári József neve sem.

Kalei Aho 14. szimfóniája a Pesti Vigadóban is elhangzik, fontos megemlíteni, hogy a mű 2009-es felvételét a Finn Rádió az év lemezének választotta a zenekar előadásában.

A kamara- és a szimfonikus zenekar határán mozgó, vonósokból és egy fúvósötösből álló együttes budapesti koncertje több magyar vonatkozással is bír. Bár a muzsikusok nagy része Lappföldről származik a

névsorban felfedezhetjük Mojzer Renáta és Antal nevét,

akik második koncertmesterként, illetve fagottművészként közreműködnek az együttes munkájában már évek óta. A koncert szólistája Szalai András fiatal magyar cimbalomművész lesz, aki Édith Canat de Chizy kortárs francia szerző Lands Away című művében csatlakozik majd az együtteshez.

A programban ott szerepel Kodály Zoltán egy fiatalkori darabja, az Adagio, ami Debussy azonos korszakból származó négy prelűdjéhez hasonlóan zenekari átiratban csendül majd fel. Végül pedig az egyik legjelentősebb finn zeneszerzőként számon tartott Aarre Merikanto Arioso című darabját hallgathatjuk meg, amely nem titkolt szándékkal merít a finnugor hagyományokból, hogy megidézhesse a finn–magyar nyelvi rokonság mellett a közös zenei gyökerek lehetőségét is.