Papageno Radio
- hirdetés -
Blogok Budapesti Tavaszi Fesztivál Crème de la crème

Crème de la crème

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Két nap, négy koncert a Pesti Vigadó dísztermében Múzsák csöndje – Múzsák hangja címmel. A késő húszas és a korai harmincas éveikben álló magyar muzsikusok társultak, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében bemutassák az 1914-18 között keletkezett európai kamarazenei irodalom legjavát.

Inter arma silent Musae? Valóban hallgatnak háború idején a múzsák? Az amerikai történész és diplomata, George F. Kennan a 20. század „nagy megtermékenyítő katasztrófájának” nevezte az első világháborút. Vajon a zenetörténet számára is katasztrófának minősült ez a korszak?

A négykoncertes, kétnapos sorozat a Classicus Ensemble és művész barátaik tolmácsolásában kamarazenei műveken keresztül mutatja be az első világháború hatását a kor klasszikus zenéjére. A program összeállításában a minél szélesebb merítés volt alapvető, a kor jelentős alkotói: Fauré, Schönberg, Bartók, Elgar, Ravel, Stravinsky, Janáček, Debussy és Stravinsky kompozíciói hangzanak majd el.

- hirdetés -

Crème de la crème – a legjobb, a zenei életben komoly szerepet játszó kollégáival lép pódiumra Zétényi Tamás csellóművész, a sorozat ötletadója. Balog József és Fejérvári Zoltán például a nemzetközi zenei szcénában is igen keresett zongorista. Kállai Ernő nemcsak szólistaként ismert, ma már a Magyar Állami Operaház Zenekarának koncertmestere, Dóczi Áron ugyanezt a szerepet tölti be Szent István Szimfonikus Zenekarban. Fülei Balázs zongoraművész a kamarazene szakot vezeti, Pintér Dávid a hegedű szakon dolgozik a Zeneakadémián, Vörös Szilvia az első Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt nyerte meg” – sorolja állítását igazolva Zétényi.

A koncertsorozat témájának érdekessége, hogy miként tükröződik a zeneművekben a „nagy háború” iránti kezdeti lelkesedés, majd kiábrándulás. Amikor Ferenc József 1914 nyarán elindította a katonákat azzal, hogy mire a falevelek lehullnak, hazatérnek a csapatok, Magyarországon is nagy lelkesedés övezte a hadmozdulatokat, kevesen voltak békepártiak.

A költők és a zenészek azonban hamar felismerték, hogy az egyre több áldozatot kívánó háború elhúzódik, és mind több szenvedést okoz nemcsak a katonáknak, hanem a civil lakosságnak is.

Zétényi szerint számos darab kifejezetten reflektál a tragédiára, nem csak hangulatában és tartalmában, de a műfajokat tekintve is. A Société Nationale de la Musique tagjai, köztük Debussy és Ravel, szembesültek a ténnyel, hogy a francia nagyzenekarok tagságát megtizedelte a háború, egyszerűen nem volt kellő számú előadó a nagy formátumú alkotások megszólaltatására. Bartók a közgondolkodás által befolyásolt hangulaton túl azért is fordult a vonósnégyes felé – véli Zétényi,

mert nem ígérkezett lehetőség új, szimfonikus darabok bemutatására.

Kiemelt szerepet kapnak a koncertsorozatban Kodály Zoltán kamarazenei művei. Kodály egyik legaktívabb zeneszerzői korszaka (1909–1920) – amikor szinte kizárólag kamarazenét komponált – részben erre az időszakra esett. Az utókor ennek az alkotói korszaknak a munkáit tartja Kodály legsikerültebb műveinek. Elsőként a Duó hangzik majd el április 15-én, a negyedik műsort pedig a szerző Szerenádja zárja április 16-án.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X