Cigányok ideje, Arizonai álmodozók, Margó királyné, Underground és persze Macska-jaj – Goran Bregović nevét a moziban ismertük meg. Visszatérő vendég nélunk, áprilisi budapesti koncertjén azonban nem filmzenéiből, és nem is az olyan előadóknak írt dalaiból válogat, mint Cesaria Evora vagy Iggy Pop.
Szarajevó nevét hallva általában három dolgot említünk: itt gyilkolták meg 1914-ben Ferenc Ferdinándot, ürügyet adva az I. világháború kirobbantására, az 1984-es téli olimpia és a kilencvenes évek első felében több, mint három éven tartó ostrom.
Itt született 1950-ben a szerb apától és horvát anyától a barátai által csak Bregának hívott zeneszerző-muzsikus, Goran Bregović. (Egyébként az egykori Jugoszlávia területén ma is Szarajevóban születik a legtöbb gyermek vegyes házasságból.) A város, a Balkán Jeruzsáleme azonban nem csupán az elmúlt 67 évben ment át jelentős változáson.
A kőkorszakból származnak az első leletek, később több illír település volt a környéken. Tartozott a Római, a Bizánci és az Ottomán Birodalomhoz, volt az Osztrák–Magyar Monarchia része. Minden hatalom rajta hagyta a maga lenyomatát, ha másban nem, a vallások tekintetében. Már Róma alatt jöttek a katolikusok, az egyházszakadás után az ortodoxok, majd a muszlimok, és a 16. században megérkeztek és otthonra találtak a Spanyolországból elűzött szefárd zsidók. Ebben az időben Szarajevó Európa legfejlettebb települései közé tartozott. Az útikönyvek szerint ez a világ egyetlen városa, ahol néhány száz méteren belül katolikus és ortodox templom, mecset és zsinagóga áll. A legújabb korról, a jugoszláv éráról, az államalakulat véres széteséséről és az új államok megalakulásáról pedig nekünk is olvasmányélményeink vagy megélt tapasztalataink vannak.
Nem véletlen tehát, hogy a maga életéből kiindulva és a történelmi adatokra visszavezethető, áldást és átkot egyaránt jelentő metafora ihletésére, Goran Bregović Three Letters From Sarajevo címmel írt darabot. A Prológot a Háború tétel és a három levél követi, amelyet három művésztől hallhatunk: a hegedűt a nyugati, a keleti és a klezmer hagyomány szerint is megszólaltatják, a szólisták származásuk szerint is a három vallást reprezentálják. A zárótétel címe: Melankólia. Április 2-án a Müpában a szólistákat és az énekeseket a Goran Bregović Wedding and Funeral Orchestra, valamint a Budafoki Dohnányi Zenekar kíséri Hollerung Gábor vezényletével.
