A szimfonikus zenekarok edukációs tevékenysége napjainkban a zenei nevelés legfontosabb pillére. A szép számú különböző módszer azt mutatja, hogy van szakmai bázisa a megújulásnak, ha nem is mindig kiforrott koncepció mentén. Három szimfonikus zenekar vezetőjével jártuk körbe a témát. Edukációs sorozatunk aktuális részében Horváth Gáborral, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar vezetőjével beszélgettünk.

- hirdetés -

– Miért gondolja, hogy az edukációnak kitüntetetten fontos szerepe van napjainkban?

– Egy olyan társadalomban, mely aktívan foglalkozik a jövőjével, központi szerepet kell, hogy kapjon a nevelés, a következő generáció oktatása. Mivel napjainkban egy fiatal előrejutása főleg vagy csakis a nyelvtudáson, a pontokon és a különböző tesztek eredményein múlik, elengedhetetlen, hogy mi következetesen képviseljük a szellemi értékek továbbításának fontosságát és nélkülözhetetlen mivoltát.

A Zenekar folyóirat további cikkeihez kattintson ide.

– Mit jelent, mit jelenthet a zenekar számára a zenei edukáció?

– Egy olyan missziót, melyben a zenekari tag átadhatja azt a szakmabeli és érzelmi tudást, melyet fölhalmozott eddigi élete során, másrészt pedig jól felfogott érdeket, hiszen a következő 10-20 év potenciális koncertlátogatói a hallgatóság.

Horváth Gábor

2010 óta a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere

2002 nyarán karmestere volt a Gödöllői Művelődési Házban előadott Don Giovanni produkciónak. 2004-ben a Magyar Állami Operaház Jurij Szimonov kérésére zenei asszisztensként alkalmazta Wagner: Lohengrin című operájában.

Minden év nyarán zenei tábort vezet Tihanyban. 2008 tavaszától minden évben egy operaprodukciót vezényel a Zuglói Szent István Zeneházban (Don Giovanni, A sevillai borbély, Don Pasquale, Szerelmi bájital, Szöktetés a szerájból, Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló, Donizetti: A csengő, Viva la mamma!, Ránki: Pomádé király új ruhája). 2012 decemberében a megbetegedett Kocsis Zoltán helyett vezényelte a budapesti Művészetek Palotájában Beethoven IX. szimfóniáját. Karvezetés-kurzust tartott már erasmusos diákoknak Svédországban Uppsalában, Csíkszeredán, illetve vendégtanár volt Meskó Ilona karmesterkurzusán

– Milyen technikákkal, módszerekkel dolgoznak, milyen külön programjaik vannak a zenei nevelésre?

– Mesélő Muzsika-sorozat, Zenei utazás-bérlet, beavató foglalkozások, rendhagyó énekórák, ezek váltakoznak attól függően is természetesen, hogy hol történik a koncert, melyik a célcsoport.

– Miben érez hiányokat, mi nehezíti az edukációs munkát, létezik-e egyáltalán valamiféle módszertani kézikönyv, amihez nyúlhatnak?

– A legnagyobb problémáját vagy sikerét egy ifjúsági koncertnek, illetve szervezésének mindig az adja, hogy az adott iskola igazgatója vagy az adott művelődési ház vezetője mennyire áll az ügy mellé. Ha sikerül meggyőzni őt ennek fontosságáról, vagy jobb esetben ő saját maga a kezdeményező fél, utána már minden más problémamentessé válik. Módszertani könyvről nem tudok.

Az edukációs lehetőségekről Hámori Mátét is megkérdeztük!