A Palais Garnier-ról, a francia főváros operapalotájáról a balettvilág szempontjából válogattunk érdekességeket.
1. A Párizs szívében épült csodálatos színház, amelyet 1875 ben fejeztek be, 36 millió akkori frankba került. Az átlagkereset abban az időben napi 5 frank volt. Ha ezt a mai francia átlagkeresethez viszonyítjuk, akkor a Garnier Palota ára nagyjából 390 millió eurónak, azaz kb. 120 milliárd forintnak megfelelő összeg lenne. Gyönyörű belső terei, fogadócsarnokai, híres lépcsőháza a világ egyik leggyakrabban fotózott műemlékévé teszik.
2. A legendák szerint az Opera alatti pincerendszerben élt egy zongorista, aki súlyosan összeégett abban a tűzvészben, amely régi operának otthont adó Salle Le Peletier-t (Degas híres, balerinákat ábrázoló festményein többnyire ennek az épületnek a belső terei szerepelnek),elpusztította 1873-ban. A városi legenda szerint a zongorista a szerelmét, az opera egyikbalerináját próbálta kimenteni a lángokból. Az eltorzult arcú férfi beköltözött az épülő Garnier palota pincerendszerébe, és egy maszk mögé rejtőzve tengette élete utolsó néhány évét. Állítólag az ő története inspirálta Gaston Leroux művét, az Operaház Fantomját. Gaston Leroux könyvéből Andrew Lloyd Webber és Tim Rice írt nagy sikerű musicalt, itt az eredeti szereposztás, Michael Crawford és Sarah Brightman látható az 1988-as Tony-díj átadó ünnepségén.
3. A Garnier palota egy mocsaras területre épült, ezért nagyon különleges, dupla alapozása van, hogy a talajból felszivárgó nedvesség ne tegyen kárt az épületben. Ebben az alaprendszerben található egy óriási ciszterna, gyakorlatilag egy föld alatti tó, amelyben halak élnek. A halak gondozására az Operának külön alkalmazottja van. Ebben a ciszternában tanulják Párizs tűzoltói a sötétben, víz alatt végzett munkát.
4. A felújítások ellenére az Operát soha nem modernizálták teljesen, sok rejtett zuga eredeti állapotában maradt meg, az építés óta változatlanul.
5. Az Opera Garnier éves elektromos áram fogyasztása megegyezik egy kb. 8000 lakosú településével.
6. A színpad mögötti kiszolgáló területen, 2. emeleten nyílik egy folyosó és egy lépcső, mely az Opera dolgozói szerint kísértetek tanyája. Nem is megy arra senki, aki a házban dolgozik. Ezért a kivilágításával sem bajlódnak, mindig sötét van.
7. Az Operaház színpada mögött, rejtve, az épület szívében található a világ minden bizonnyal leggyönyörűbb balett-terme, a Foyer de la Danse. A neobarokk termet a tánctörténelem legfontosabb balerináinak festett portréi díszítik. Eredetileg ebben a teremben találkoztak a balerinák azokkal a gazdag úriemberekkel, akik anyagilag és a befolyásuk révén támogatták a karrierjüket. Ezt a gyakorlatot Serge Lifar tiltotta be 1930-ban, amikor a Paris Opera Ballet igazgatója lett.
8. Az épületben összesen 10 balett-terem található. Az épület legfelső szintjén, a kupola alatt lévő termekből Párizs panorámája látszik. A ‘Coupole’ balett-termet Rudolf Nureyev elképzelései alapján egy galériarendszerrel osztották kisebb termekre a ’80-as években, és az ő javaslatára hoztak létre a társulattal dolgozó gyógytornászoknak egy munkaterületet. A Rotonde Zambelli egy kis,tökéletesen kör alakú balett terem, amelyben a tánctörténet egyik legfontosabb alkotását, a Symphony in C című darabot alkotta George Balanchine 1947-ben.A monumentális mű fináléjában több, mint 50 táncos áll egyszerre a színpadon. A darab 2017-ben a New York City Ballet, a Mariinszkij, az Australian Ballet, La Scala és a Dresden Semperoper Ballet programján tekinthető meg.
