Az átiratok születésének apropója elsősorban az eredeti műből származó inspiráció, a továbbörökítés szándéka, másodsorban pedig a kompozíció eredeti hangszertől, előadói apparátustól való függetlenítése, így minél szélesebb körben való terjesztése.
A romantika korában az átiratoknak hasonló szerepe volt, mint ma a hangfelvételeknek. Minél több zenemű jelent meg szólózongora vagy zongora-négykezes formában, annál több hallgatóhoz juthatott el a darab, ismertté téve a szerzőt, bevételt hozva a kiadónak. Liszt Ferenc is kivette a részét korának nagy üzletéből, de egyben tovább is gondolta a benne rejlő lehetőséget: hogy saját népszerűségéből szeretett szerzői vagy kortársai is profitáljanak. A művekhez hozzáadta saját virtuóz stílusjegyeit, így az eredetihez képest egészen más köntösben tálalta őket a közönségnek, akik így találkozhattak benne Liszttel, egyúttal pedig megismerhették az eredeti művek általa fontosnak tartott motívumait, szépségeit.
A rengeteg átirattól már-már háttérbe szorultak az eredeti művek, napjainkban van olyan törekvés, hogy vissza kéne térni a művek eredeti változatához. Schiff András nyilatkozta néhány éve,
„A zongorairodalom olyan hihetetlenül gazdag, tíz élet is kevés lenne ahhoz, hogy eljátszhassuk csak a legjobbakat. Miért van szükségünk átiratokra? Ha zongorista vagy, és szereted a Schubert-dalokat, kérj meg egy énekest, adjátok elő együtt. Ne Liszt-átiratban tanuld meg, mert az véleményem szerint teljesen tönkreteszi Schubert zenéjét.”
Álljon itt egy példa az átiratok különböző megközelítéseire, Schubert Der Wanderer dala Georg Philipp Schmidt költeményéből.
Az eredeti dal Dietrich Fischer-Dieskau és Gerald Moore előadásában:
Két átirat, mely a dal eredeti hangulatát és az éneklést helyezi előtérbe:
Friedrich Gulda (1981)
Nyíregyházi Ervin (1980)
Végül pedig Liszt átirata, melyben saját eszköztárával mutat rá az eredeti mű fordulataira.
Igor Petrin (2014)
Hogy milyen értékkel bírnak az átiratok a nagyközönségnek, döntse el ki-ki maga, erre kiváló alkalom Béres Tímea és Hong BoSeok dalestje április 26-án 18 órakor a Régi Zeneakadémián, melyen az eredeti dalok és közvetlenül utána Liszt-átirataik is felcsendülnek.
