Kósa György munkássága előtt tiszteleg a Hungaroton legújabb kiadványa, amely április 21-én került a boltokba.
Kósa György (1897–1984) zongoraművészként, zeneszerzőként, valamint több évtizedes pedagógiai munkássága révén is megkerülhetetlen szereplője a magyar zenei életnek. Zeneszerzői sokoldalúságát mutatja, hogy hosszú pályája során számos műfajban alkotott.
Kósa György
1897. április 24. – 1984. augusztus 16.
A budapesti Zeneművészeti Főiskolán Bartók és Dohnányi tanítványa volt, majd ugyanott tanár 1927-től 1962-ig. Gazdag életművet hagyott hátra: kilenc operát, tizenegy balettet, közel ötven kantátát és oratóriumot, kilenc szimfóniát és számos más zenekari- és kamaraművet, hangszeres darabokat és mintegy kétszáz dalt. Életművének hátterében egy élményekben és sikerekben gazdag, a korra, külvilágra és a társművészetekre rezonáló személyiség áll. A huszas évek közepétől kezdve a kritikusok érdeklődésének előterébe került, s habár szakmai fogadtatása nem volt mindig egyértelműen pozitív, a maga útját következetesen végigjáró zeneszerzőt – varázslatos személyisége, műveinek titokzatos atmoszférája és megfoghatatlan hatása folytán – mégis különleges tisztelet övezte.
Kósa előszeretettel használta kamarazenei darabjaiban az emberi hangot, mivel zenéjével nemcsak illusztrálta az énekelt szöveget, hanem értelmezte is; a kisegyüttes bensőséges hangulatával, az énekhang és hangszerek kínálta együtthangzással megsokszorozta a szöveg hallgatóra tett hatását.
Míg az első lemezen a hegedűre és brácsára írt Duó (1943), a Vonóstrió (1946), a 16 miniatűr (1964), a Hat új miniatűr (1969), és a szólóbrácsára komponált In memoriam (1977) hangzott fel, a mostani korongon az Istenes énekek (1936), a Trió (1941) és a Balázsolás (1967) hallható.
Hallgasson bele a lemezbe ide kattintva!
Cím: Kósa György: Kamarazene brácsával, Vol. 2 – Dirk Hegemann
Katalógusszám: HCD 32718
A sorozat első lemeze Kósa György: Kamarazene brácsával, Vol. 1 címen, HCD 32717 katalógusszámon érhető el.