Tévétörténelmet írt július 22-én, szombaton este a pécsi Bartók Béla Férfikar. A Lakner Tamás vezette együttes képviselte hazánkat az első Eurovíziós Kórusversenyen, Rigában. Noha a végső győzelem nem az övéké lett, mégis nyertek: fellépésük után azonnal újabb meghívásokat, és felkéréseket kaptak.

- hirdetés -

A férfikar Kodály Zoltán Karádi nóták című művét adta elő a televíziós versenyben. „A felhívásban az szerepelt, hogy a nemzeti sajátosság jelenjen meg a műben.

Mint kiderült, utólag, ez volt a legkonzervatívabb zenemű, ami a versenyen elhangzott”

– mondta a pécsiek karnagya. Lakner Tamás úgy véli: a kórus produkciója kitűnt a fellépő együttesek előadásainak sorából, és sikerült többféle művészi arcukat megmutatniuk a tévénézőknek.

Észt leánykar az Eurovíziós Kórusversenyen

A pécsiek hatodikként léptek színpadra a nemzetközi zenei kavalkádban a koncertjeikről jól ismert borászkötényben, kezükben egy-egy pohár vörösborral. A poharak aztán össze-összecsendültek a produkció során. Előadásuk nagy tapsot kapott az Arena Riga többezres közönségétől, a zsűriben helyet foglaló angol zeneszerző, John Rutter szerint pedig

egyszerre volt zeneileg pontos és magával ragadó a Bartók Béla Férfikar fellépése.

„Fantasztikus érzés volt a színpadon állni és az országot képviselni, egy ilyen publicitást élvező eseményen. Természetesen izgultunk előtte, de a csapatnak megvan a jól bevált módszere, hogy ez az izgalom az egészséges szinten maradjon” – árulta el Tarnai Attila, a kórus tagja, aki kulisszatitkokba is beavatott. A tévéközvetítés kedvéért például a kórus felállásán is változtatni kellett: a basszus mély hangjai nem jöttek át a tévében, mert a hátsó sorban nem voltak mikrofonok. Így a mély basszistákat kellett az első sorba helyezni.

Szemben a trenddel

A férfikar produkciója látványát tekintve a többihez képest statikus volt: amíg a német énekesek szinte önfeledten táncoltak, mások pedig egész mozgásszínházat kerítettek produkciójuk köré, a magyarok vállaltan a zenei megvalósításra helyezték a fő hangsúlyt:

„Elég furán néztünk volna ki, ha különböző táncokat tanultunk volna be,

ezért maradtunk a számunkra kedves borospohárnál, ami a műhöz is teljes mértékben illeszkedett – érvelt Tarnai Attila. A rendezők tanácsait, például azt, hogy a tévé kedvéért túlozzák el a mozdulataikat, azért megfogadták.

Az Eurovíziós Kórusverseny német résztvevői

Kórusverseny Eurovízió-módra

A Eurovision Choir of the Year című műsort az Európai Műsorszolgáltatók Uniója a kórusversenyeket szervező Interkulturral és a Lett Televízióval közösen rendezte meg. A lett főváros volt a házigazdája júliusban a 3. European Choir Games-nek, a tévéműsor az egyik fénypontja volt az egyhetes versenysorozatnak. A megmérettetésen 9 ország kórusai vettek részt. Mindannyiukat hazájuk közszolgálati tévéje nevezte, több helyütt nemzeti válogatót is rendeztek. A kórusok 6 perces műsorral léphettek fel. Műsorukhoz legfeljebb egy olyan hangszert használhattak, amit a karnagy vagy a kórustagok szólaltatnak meg éneklés közben.  A produkciókat háromtagú zsűri értékelte, amelyben Elina Garanča lett operaénekes, John Rutter angol zeneszerző és Nicolas Fink svájci karnagy foglalt helyet. A 11 országban közvetített műsor egyik moderátora Eric Whitacre amerikai zeneszerző és karnagy volt.

Lakner Tamás szerint a választott Kodály mű teljesen más eszközökkel operál, mint az est során felcsendülő kortárs kórusdarabok.

„Ma a nemzetközi trend szerint első a mozgás, a látvány,

és az olyan kortárs darabok népszerűek, amelyek szekundos felrakású akkordokra épülnek. Korántsem olyan differenciált művek voltak ezek, mint amit a Kodály-darabokban lehet tapasztalni” – jegyezte meg a karnagy, akinek a műsorban elsőként fellépő észt leánykar előadása tetszett a leginkább: „Az ő produkciójuk nagyon magas színvonalú volt, kiegyenlített, gyönyörű szép hangzással, nagyszerűen előadva. Volt benne erő, volt benne szenvedély, volt benne líraiság. Szerintem ők voltak a legjobbak.”

Bár Az Év Eurovíziós Kórusa címet nem nyerték meg, a pécsi férfikar számára mégis felbecsülhetetlen értéke van a tévé-szereplésnek:

„nyilván egy olyan nyilvánosságot jelez és ad nekünk, amit egy kórus nagyon nehezen, vagy soha nem tudna elérni”

– értékelt Lakner Tamás, aki azt is elárulta: a műsort követően több meghívást, felkérést is kaptak, a következő években számos kóruszenei fesztivál szívesen látná programjában a maga nemében különlegesnek számító kórust.