A Budavári Könyvünnepen több rendezvény emlékezik az 500 éves reformációra, és tiszteleg a 100 éves Finnország előtt.
REFORMÁCIÓ 500
Amikor 1517-ben Martin Luther (magyarosan: Luther Márton) kifüggesztette 95 tételét a wittenbergi templom ajtajára, a németországi település egy mindössze kétezer lelkes falucska volt. Igaz, hogy néhány évvel korábban Bölcs Frigyes választófejedelem egyetemet alapított (Leucorea) – amely néhány évtized múltán egyébként nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált -, Luther mégis úgy látta, „a wittenbergiek a polgárosult világ legszélén laknak”. Wittenberg abban az időben sáros, poros, szegényes helység volt, szűken termő, homokos vidék terült el körülötte, sem gyümölcsös, sem szőlőskert nem gyönyörködtette az utasember szemét – írja Virág Jenő Luther önmagáról című könyvében.
Az, hogy Wittenberg a reformáció legmeghatározóbb jelképévé vált, lényegében a véletlennek köszönhető. Luthert ugyanis váratlanul helyezték ide Erfurtból, tanítani kezdett, később évekig itt tevékenykedett.
A prédikátor kezdetben belülről kísérelte meg a katolikus egyház ellen abban az időben egyre fokozódó bírálatokat orvosolni, de természetesen nem volt ezzel egyedül. Jellemzően vele egyidőben sok olyan személyiség, mozgalom létezett (Luther, Kálvin, Zwingli, Melanchthon), amely megpróbálta megtörni a „központi egyház” hegemóniáját, rámutatni annak eltorzulására, megreformálásának szükségességére. Tehát, noha Luther neve és a reformáció összeforrt egymással, a folyamat maga egy nagyon sok szálon futó, sokféle mozgalmat magába foglaló, hosszan tartó folyamat volt.
Jelentősége ennek megfelelően szerteágazó. Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát, gondolkodása azonban messze túlnyúlik a teológia határain. Luther és a későbbi reformátorok, illetve a reformáció hatása a politika, a gazdaság, a zene, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern természettudomány kibontakozása, illetve átalakulása terén is tetten érhető.
Ez az év szerte a keresztény Európában a reformáció jegyében zajlik. Hazánkban emlékbizottság alakult, mely koordinálja azt a számtalan programot, amely megemlékezik az 500 évvel ezelőtt kezdődött mozgalomról, mely máig meghatározza az európai és benne a magyar kultúrát.
Tisztelgés a reformáció 500. évfordulója alkalmából
A VÁRNEGYED GALÉRIA KÓSA KLÁRA keramikusművész és SIMON ILONA grafikus, könyvtervező művész SZAVAK, GYÖNGYÖK, VIRÁGOK című kiállításának megnyitója augusztus 31-én 18. órakor nyílik A kiállítást megnyitja: BATTHYÁNY-SCHMIDT MARGIT a MAGYAR NŐI UNIÓ EGYESÜLET ELNÖKE Köszöntőt mond : Bence Imre evangélikus esperes Közreműködik INCZE ILDIKÓ színművész és TÍMÁR SÁRA Junior Prima-díjas énekművész.
FINNORSZÁG 100
Ha az ezeréves Magyarországhoz képest fiatalnak is tűnik a függetlenné válásának 100 éves jubileumát idén ünneplő Finnország, elvitathatatlan, hogy mai gazdasági, politikai súlya egy szintre került nálánál jóval patinásabb nemzetekkel.
Érdekesség, hogy az ország himnusza svéd nyelven keletkezett. Szerzője, Ludvig Runeberg − akit Vörösmarty Mihály Szózata ihletett − ezen a nyelven alkotott, zenéjét pedig egy német születésű zeneszerző, Fredrik Pacius jegyzi. A Maamme (Hazánk) című vers első és utolsó versszaka szolgál tulajdonképpen himnuszként, természetesen finn fordításban.
A finn irodalom a Kalevala nemzeti eposz és Mika Waltari történelmi regényei után ismét egyre szélesebb körben ismert és népszerű a világon. Elismertségét jelzi, hogy Finnország díszvendégként szerepelhetett a 2014-es Frankfurti Könyvvásáron, a könyves szakma legnagyobb nemzetközi eseményén, nagy sikert aratva programjával és a bemutatott szerzőkkel, alkotásokkal. Az érdeklődés alól hazánk sem kivétel: az utóbbi tíz évben mintegy százötven finnországi irodalmi mű jelent meg magyar nyelven, a kortárs finn irodalmat jól reprezentáló választékot kínálva a hazai olvasók számára.
Jelentős magyar rajongótábora van napjaink nemzetközileg legismertebb finn (pontosabban finn-észt) szerzőjének, Sofi Oksanennek, aki regényeiben jellemzően a hatalom birtokosai és a függő helyzetben lévők közötti viszonyokat vizsgálja, hol Észtország 20. századi történelmének kontextusában – így például eddigi legnagyobb könyvsikerében, a Tisztogatásban (ford. Pap Éva; Scolar, 2010) –, hol olyan aktuális jelenségek tükrében, mint a nemzetközi hajkereskedelem vagy a béranya-biznisz (Norma, ford. Bába Laura; Scolar, 2016). Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a magyar közönség is találkozhatott Jussi Valtonennel, akinek fordulatos nagyregénye, a Nem tudják, mit cselekszenek (ford. Patat Bence; Cser, 2017) többek között a modern technikai vívmányok életünkre gyakorolt hatásával, a napjaink információáradatában való eligazodással, a családon belüli viszonyokkal, illetve végső soron a világ és embertársaink megismerésének lehetőségével (lehetetlenségével?) foglalkozik. Kjell Westö Délibáb című regénye (ford. Jávorszky Béla; Széphalom, 2015) az 1930-as évek végének finnországi légkörét mutatja be egy krimiszerűen izgalmas történet keretében.
Számos nagy sikerű gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotó művei is elérhetők a magyar közönség számára: Timo Parvela kötetei vagy Aino Havukainen és Sami Toivonen képeskönyvei nemcsak a gyermek-, hanem a felnőtt olvasók részére is remek szórakozást kínálnak. A fiatal felnőtteknek szóló, izgalmas regényekre vágyók pedig Salla Simukka Hófehér-trilógiájának (ford. Panka Zsóka; Athenaeum, 2013–15) thrillereit vehetik kézbe.
A Petőfi Irodalmi Múzeum, a Finn Nagykövetség és a Finnagora közös könyvespolc-installáció projektje most ebből a szépirodalmi és gyermekirodalmi termésből ad ízelítőt. A program része a Finnország állami függetlenségének 100. évfordulóját ünneplő Suomi 100 eseménysorozatnak.
