Tehkut szomorság #1

Póka Angéla

Mindig külön posztot szerettem volna írni a tehetségkutatók nyomán előadogatott Szomorú vasárnapok/Gloomy Sundayok nyomán… Később lesz is, mert van gondolatom, de most beelőz egy (áthúzva: titkos) aktualitás. Az ilyen kis titkos aktualitásocskákkal szórakoztatom magam extrán… adván meg a blogírás sava-borsát ezenek írása a szerzőnek. 

Deus ex machina: Csízüsz, 11 éve (!) szerepelt a Megasztárban Póka Angéla, aki talán a legerősebb produkciót (Tilla szavai) hozta a harmadik tehkutban. Emlékszem, mindig a barátaim lakásában jöttünk össze megatyutyut nézni vagy heten-nyolcan, s hattól Eszter főzött, ami úgy nézett ki, hogy mindenki pucolt, kavargatott, reszelt, mosogatott, ő pedig ült a piros műbőr – talán Manka – sarokkonyhakanapén és irányított.

Most arra gondolsz kedves Olvasó (sic!), hogy hogy is jön ez ide?! Talán sehogy, de számomra az alább beágyazott 3:20 biztosította a legatmoszferikusabb illusztrációt azon összegyűlős tévénézéseknek.

Hosszú. Nagyon hosszú, akár a horvát tengerpart.

Nem mennék bele Angéla előadásának elemzésébe, hisz döbbenet, ahogy a Szomorú vasárnaphoz fordult ő és zenésztársa.

Aki akkor hallotta, máig hatása alatt áll(hat), aki meg most fogja először megfüllenteni, annak ígérem, hogy igazán meghatározó lesz az élmény!

 

Egyébként Eszter azóta a legkonyhatündéribb a Földön!