Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap A sivatag hangja

A sivatag hangja

A kilencvenes évek arab popzenéjének egyik legmarkánsabb ága a marokkói gnawából nőtt ki. Egykor a Nyugat-Afrikából északra hurcolt rabszolgák rituális zenéje volt ez, mellyel a rossz szellemeket űzték el. Az új gnawa hullám éllovasa a párizsi Orchestre National de Barbès lett, de rangos zenekarok követték Európa-szerte, sőt nálunk is, a marokkói Saïd Tichitinek köszönhetően.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg

- hirdetés -

Tichiti családjában mindenki zenélt, ő tehát úgymond az anyatejjel szívta magába a berber hagyományt. Később Franciaországban tanult, majd 1998-ban Budapestre költözött, ahol hamarosan megalapította Chalaban nevű zenekarát. 2000-ben a Moroccan Nomad című albummal debütáltak, amelyet azóta további négy követett.

A Chalaban tágra nyitotta kapuit az európai és fúziós irányzatok előtt, de minden frissessége dacára mélyen kötődik a marokkói hagyományhoz és a térség társadalmi változásaihoz egyaránt.

Manapság, amikor az iszlám fundamentalizmus a művészet és a vallás durva  kisajátítására törekszik, különösen fontos számára, hogy hangot adjon hitének és a szülővárosához való kötődésének. Guelmim városa ott terül el a sivatagban, ahol a berber kultúra összeolvad a nyugat-afrikaival, így a Chalaban Gleimim című új lemezén (a szó Guelmim beceneve) is összefonódnak a marokkói transz-zenék, a sivatagi blues és a vaskosabb afrobeat szálai. Nemcsak a legváltozatosabb, de alighanem a legszemélyesebb Chalaban-album bemutatója előtt állunk, melyben Saïd mellett először
lép színpadra két, Magyarországon született gyermeke is.

Chalaban-lemezbemutató

2017. október 1. 19.00 – Müpa

További információ és jegyvásárlás

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
- hirdetés -
X
X