Az 1950-ben, az ország első ének-zenei iskolájaként létesült Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és AMI igazgatóját, Alföldyné Dobozi Esztert kérdeztük művészeti nevelésről, a Kodály-módszer ápolásáról, valamint a pedagógusok minőség iránti elkötelezettségének fontosságáról.

- hirdetés -

– Az ország első ének-zenei iskolájaként létesült az intézmény. Mi volt ennek az akkori jelentősége, és milyen felelősséget ró ma az iskolára ez az elsőség, a példaértékűség?

– A kecskeméti példa nyomán jöttek létre az ország más pontjain is az ének-zenei iskolák. S hogy a „kodályi elvek” ismertté váltak a világban, abban ennek az intézménynek fontos szerepe volt és van, hiszen szinte a kezdetektől máig sok külföldi érdeklődő látogatja az énekórákat. Kórusaink rendszeresen járják az országot-világot. Tanáraink közül többen külföldön is vezetnek kurzusokat a tanítási szünetekben. Amit a világ – pontatlan elnevezéssel ugyan – Kodály-módszerként ismer, nemzeti érték. A példaértékűség nagy felelősség. Kötelezettséget jelent mindenkinek, aki itt bármilyen tantárgyat tanít vagy vezetői beosztást vállal.

1947. december 16-án, 65. születésnapja alkalmából Kodály Zoltánt Kecskemét városa díszpolgárává fogadta. Szentkirályi Márta, aki a Kecskeméti Tanítóképző Intézet gyakorlóiskolájának ének szakos tanárának vezetésével a zeneóvodások gyermekjátékokat, a gyakorló-iskola kórusa Kodály-műveket adott elő. Kodály a következőket mondta:

„Ez jó, csak nem szabad abbahagyni a hatéveseknél!”

Két évvel később már papírra is voltak vetve az elképzelések, 1950 nyarán pedig kezdeményezték egy ének-zenei iskola 1. osztályának indítását. 1952-re az iskola önálló intézmény lett, a későbbiekben elindult a hangszeres oktatás és a felső tagozat is, ami 1964-re bővült ki gimnáziumi osztályokkal. A zeneművészeti szakközépiskolai képzés elindításhoz a ’80-as években érkezett el az idő.

– Szükséges-e, és ha igen, hogyan lehet a kodályi elvek relevanciáját a mai kor elvárásainak megfelelően alakítani?

– A szakma nem véletlenül kerüli a Kodály-módszer kifejezést, és használja helyette az elvek vagy a koncepció szót. Amit Kodálytól tanulhatunk, a szemlélet. A legmegfelelőbb módszert viszont a pedagógus választja meg hozzá. Erre csak a nagyon jól felkészült, a nevelést művészi fokon művelő tanárok képesek. Hogy nincsenek beiskolázási gondjaink, annak a minden tárgyban megmutatkozó minőség iránti elkötelezettségünk a titka. Igyekszünk a lehető legjobban építeni a zenei nevelés transzfer-hatására.

Kecskeméti Kodály Iskola

– Mint említette, az iskola által képviselt szellemiség számos követőre talált az évtizedek során. Mi az, amiben még ma is egyedi a kecskeméti intézmény?

– Nálunk folyamatosan növekedett a tanulói létszám az elmúlt években. A végzősök előtt nyitva állnak a legkülönfélébb pályákhoz vezető utak. Ezért mindenkit az érdeklődésének megfelelő továbbtanulásra készítünk föl az általános iskolában és a gimnáziumban.

Ismerje meg a Marczibányi téri Kodály Iskolát ide kattintva!

Saját szakgimnáziumunk viszont a zenei és néptáncos pályákra juttatja tovább a növendékeket. Kórusaink, zenekarunk, hangszeres és énekes szólistáink, népzenészeink és néptáncosaink, valamint művész-, zene- és néptánc-tanáraink fontos szerepet töltenek be a város művelődési életében. Azzal, hogy többcélú iskola vagyunk, egymást jól kiegészítő területekkel, sajátos és nagyon kedvező légkör alakult ki a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, a tehetséggondozáshoz.

A Kodály Zoltánról elnevezett iskola 2002-ben megkapta a Magyar Művészetoktatásért Díjat, 2005-ben a Kodály Intézetért című elismerést, valamint a Magyar Örökség Díjat. 2010-ben pedig a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kodály Zoltán-díjával ismerték el. 2016-ban az Európa Jövője Egyesület Európa Gyermekeinek Jövőjéért-díjban részesült.

– A Kecskeméti Kodály Iskola tehetséggondozó tevékenysége alapján másodszor is akkreditált kiváló tehetségponttá vált. Mit takar ez az elismerés?

– Szakmai megmérettetést és annak lehetőségét, hogy jó gyakorlatainkat minél többen megismerjék.

– Az iskola hangversenyterme gazdag hangversenyéletnek ad teret. A zenei nevelés mellett milyen lehetőségeket kínálnak a fiatalok számára?

– A klasszikus zenei műsorokhoz gyakran társítjuk a népzenét, a néptáncot, a szépirodalmat, a társművészeteket, emellett pedig nagy jelentőséget tulajdonítunk a sportnak is.

Az iskola jelenlegi művészeti csoportjai, köztük kórusai, az Antanténusz, a Miraculum, az Aurin, a Fiúkórus, a Vegyeskar és a Kodály Zoltán Leánykar kimagasló eredményeket mutattak fel az elmúlt években.

A rovat támogatója az: